Döntött a Kúria: Szertefoszlott a devizahitelesek minden álma?
Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát.
A pénzügyi intézménynek tájékoztatási kötelezettsége van, aminek ki kell terjedni az árfolyamváltozás lehetőségére is – áll a Kúria döntésében. Ha egy bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban arra kell törekedni, hogy az érvénytelen pontokat kiküszöböljék, és ismét érvényessé tegyék a hitelszerződést.
Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán pedig az Európai Bíróság határozatára vár a Kúria.
A döntés szerint egy bírói szerződésmódosítás csak egy-egy konkrét szerződés esetén módosítja a feltételeket; vagyis nem érvényesíthetik az összes devizahitelre.
A döntés után meredeken erősödött az OTP és a forint árfolyama is.
Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
A Kúria kollégiumvezetője kitért arra is: a devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni.
Szakmai döntés született - mondta lapunknak Bodnár Zoltán, az ELTE ÁJK egyetemi docense. A szakember szerint a Kúria következetes maradt a korábbi álláspontjához, egyértelművé tette, hogy a devizahitel-szerződések mögött deviza állt, és az egész "hibás termék" teóriát megsemmisítette. Abban az érzékeny kérdésben viszont, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal minden rendben van-e, az Európai Bíróság határozatára vár a döntés meghozatala előtt.
