Eltűnőben a lakossági állampapírok kamatelőnye
Ez fordulatot jelent, utoljára ugyanis pontosan két évvel ezelőtt, 2012 februárjában fordult elő, hogy az ÁKK növelte a kisbefektetőknek szánt értékpapírokon a bónuszt. A kamatcsökkentés fél évvel később, 2012 augusztusában kezdődött, és az idén januárig tartott, ez idő alatt az államadósság-kezelő összesen 450 bázispontot vágott a lakossági állampapírkamatokból.
A mostani kamatemelés oka az állampapírhozamok emelkedése volt, az ÁKK ugyanis a diszkont kincstárjegyekhez (dkj) igazítja a lakossági állampapírok kamatát – mondta lapunknak Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. A dkj-hozamok pedig az elmúlt hetekben látványosan emelkedni kezdtek, a január 16-i aukción az egyéves állampapír még 2,84 százalékos átlaghozammal fogyott el, január 30-án viszont már 3,51 százalékos lett az aukciós átlaghozam.
Az intézmények által is vásárolható állampapírok hozama ezen az aukción beérte a lakossági állampapírokét, az ÁKK-nak pedig szemmel láthatóan mindig is az volt a célja, hogy a kisbefektetőknek a nagyokhoz képest prémiummal kínálja az értékpapírokat. Ennek jegyében a lakossági állampapírok kamatelőnye az intézményiekkel szemben volt, hogy a 100 bázispontot is meghaladta.
Jelenleg viszont ez a prémium még a 25 bázispontos kamatemelések ellenére is jóval kisebb ennél, sőt bizonyos futamidőknél már a hagyományos állampapírok hozama a magasabb.
Ennek az egyik oka, hogy a hosszabb futamidejű lakossági állampapírok kamata az inflációhoz igazodik, ami az utóbbi időszakban évtizedek óta nem látott rekord mélységbe süllyedt. Jelenleg kétféle Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK) jegyezhetnek a befektetők, mindkettő kamata 3 százalékponttal magasabb a pénzromlás mértékénél, ami egyébként reálhozamként egyáltalán nem rossz.
A 2016-ban lejáró sorozat aktuális bónusza jelenleg 5,2 százalékos, az új kamatperiódus májusban kezdődik majd a márciusi éves inflációs adat alapján, ami egyebek között a rezsicsökkentésnek is köszönhetően a tavalyinál alacsonyabb is lehet. A hároméves állampapírok hozama most 4,8 százalék körül van, ha tehát a pénzromlás üteme 1,8 százalék alatt marad, akkor ezzel a 2016-os PMÁK-kal könnyen felveheti a versenyt a normál állampapír.
Az ötéves lejáratnál már meg is történt a trónfosztás. A mindössze néhány napja indított 2019-es PMÁK-sorozat aktuális kamata mindössze 4,7 százalék, miközben az ötéves államkötvények referenciahozama már 5 százalék fölött van. A jelenlegi kamatszint a 2013-as 1,7 százalékos infláció alapján alakult ki, a következő kamatperiódus pedig 2015 februárjában kezdődik.
Hogy akkorra a PMÁK kamata beéri-e az intézményi papírokét, még nem lehet persze megjósolni, de az értékpapírok megvásárlóit csalódás érheti, ha beigazolódnak azok a várakozások, amelyek szerint a gyengülő forint ellenére is az év végére defláció várhat Magyarországra.
