Ez fordulatot jelent, utoljára ugyanis pontosan két évvel ezelőtt, 2012 februárjában fordult elő, hogy az ÁKK növelte a kisbefektetőknek szánt értékpapírokon a bónuszt. A kamatcsökkentés fél évvel később, 2012 augusztusában kezdődött, és az idén januárig tartott, ez idő alatt az államadósság-kezelő összesen 450 bázispontot vágott a lakossági állampapírkamatokból.
A mostani kamatemelés oka az állampapírhozamok emelkedése volt, az ÁKK ugyanis a diszkont kincstárjegyekhez (dkj) igazítja a lakossági állampapírok kamatát – mondta lapunknak Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. A dkj-hozamok pedig az elmúlt hetekben látványosan emelkedni kezdtek, a január 16-i aukción az egyéves állampapír még 2,84 százalékos átlaghozammal fogyott el, január 30-án viszont már 3,51 százalékos lett az aukciós átlaghozam.
Az intézmények által is vásárolható állampapírok hozama ezen az aukción beérte a lakossági állampapírokét, az ÁKK-nak pedig szemmel láthatóan mindig is az volt a célja, hogy a kisbefektetőknek a nagyokhoz képest prémiummal kínálja az értékpapírokat. Ennek jegyében a lakossági állampapírok kamatelőnye az intézményiekkel szemben volt, hogy a 100 bázispontot is meghaladta.
Jelenleg viszont ez a prémium még a 25 bázispontos kamatemelések ellenére is jóval kisebb ennél, sőt bizonyos futamidőknél már a hagyományos állampapírok hozama a magasabb.
Ennek az egyik oka, hogy a hosszabb futamidejű lakossági állampapírok kamata az inflációhoz igazodik, ami az utóbbi időszakban évtizedek óta nem látott rekord mélységbe süllyedt. Jelenleg kétféle Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK) jegyezhetnek a befektetők, mindkettő kamata 3 százalékponttal magasabb a pénzromlás mértékénél, ami egyébként reálhozamként egyáltalán nem rossz.
A 2016-ban lejáró sorozat aktuális bónusza jelenleg 5,2 százalékos, az új kamatperiódus májusban kezdődik majd a márciusi éves inflációs adat alapján, ami egyebek között a rezsicsökkentésnek is köszönhetően a tavalyinál alacsonyabb is lehet. A hároméves állampapírok hozama most 4,8 százalék körül van, ha tehát a pénzromlás üteme 1,8 százalék alatt marad, akkor ezzel a 2016-os PMÁK-kal könnyen felveheti a versenyt a normál állampapír.
Az ötéves lejáratnál már meg is történt a trónfosztás. A mindössze néhány napja indított 2019-es PMÁK-sorozat aktuális kamata mindössze 4,7 százalék, miközben az ötéves államkötvények referenciahozama már 5 százalék fölött van. A jelenlegi kamatszint a 2013-as 1,7 százalékos infláció alapján alakult ki, a következő kamatperiódus pedig 2015 februárjában kezdődik.
Hogy akkorra a PMÁK kamata beéri-e az intézményi papírokét, még nem lehet persze megjósolni, de az értékpapírok megvásárlóit csalódás érheti, ha beigazolódnak azok a várakozások, amelyek szerint a gyengülő forint ellenére is az év végére defláció várhat Magyarországra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.