BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Alkotmánybíróság: végül is hogyan érinheti a döntés a devizahiteleseket?

A 24 oldalas határozatot átböngészni nem könnyű feladat, de az már biztos, hogy az Alkotmánybíróság lényegében megengedte a kormánynak, hogy utólag módosítsa a devizahiteles szerződéseket.

Ilyen módosításra csak kivételes esetben kerülhet sor, de szükség lehet rá „különösen a hosszú távra kötött szerződések esetén, e hosszú távú magánjogi jogviszonyok esetén ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan gazdasági és társadalmi változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyeknek tudatában a felek nem vagy más tartalommal kötöttek volna szerződést. Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, és így a szerződések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé”.


Ezeknek a feltételeknek a devizahiteles szerződések pedig megfelelnek. A devizaadósok ennek ellenére sem bizakodhatnak abban, hogy a kormány megsemmisíti majd a szerződéseiket, vagy eltörli például az árfolyamváltozásból fakadó többletterheket. Az Alkotmánybíróság ugyanis azt is kifejtette: hogy a jogbiztonság követelményeire, a szerződéses szabadságra, valamint a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalomra is tekintettel kell lenni.


Ezek pedig csak akkor érvényesülnek, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását az egyes szerződések bírósági úton való módosítása is megköveteli. A törvényi úton történő szerződésmódosításnak is, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett.


Ez pedig azt jelenti, hogy valószínűleg nem állná ki az alaptörvényesség próbáját egy olyan törvénymódosítás, ami például a bankokra terhelné át az árfolyamváltozásból fakadó terheket. A döntés indoklásában az is szerepel, hogy a devizahitel önmagában nem alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság az is kimondta: az államnak a kötelezettsége a fogyasztók érdekeit védő, az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fellépő intézményrendszer létrehozása és fenntartása, továbbá a fogyasztók jogait biztosító jogszabályok megalkotására vonatkozik. Nevesített fogyasztói jogok az Alaptörvény alapján közvetlenül nem, hanem csak más jogszabály közbejöttével érvényesíthetők magánszemélyek szerződéses kapcsolataiban.
Ezek alapján az állam hozhat további fogyasztóvédelmi törvényeket, de valószínűleg csak olyanokat, amelyek megfelelnek a bírósági ítéleteknek, amelyekre pedig most már a Kúria több határozata, köztük a decemberi jogegységi határozat is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos egyoldalú szerződésmódosításokat például megtilthatnak utólag, és fizethetnek is a bankok az adósoknak valamennyit.


Érdekes még a határozatból Juhász Imre alkotmánybíró különvéleménye is. Juhász egyebek között kifejti, hogy szerinte nem kellene külön csoportban kezelni a válság előtt eladósodott deviza- és a forinthiteleseket, hiszen mindkét csoport lakóingatlant akart vásárolni banki hitelből, és szabadon mérlegelhetett, hogy forintban vagy devizában adósodik el. Az alkotmánybíró szerint a diszkrimináció tilalmába ütközhet, ha az alacsonyabb kamatért cserébe árfolyamkockázatot vállaló devizahitelesek utólag kedvezőbb helyzetbe kerülnének, mint a forinthitelesek.

Ezt egyébként a kormány már korábban is hangoztatta, bármilyen mentőcsomag készül is, a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek. A kormányzati és a piaci reakciók egyébént egyaránt pozitívak voltak az alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonban világossá tette, az új jogszabályok beterjesztésére csak a választások után kerülhet sor, a devizahitelek kivezetése viszont továbbra is cél. A piac nem számít arra, hogy a bankokat újabb drasztikus teherrel sújtják majd eközben, a részvények és a forint árfolyama ugyanis stabil maradt a bejelentés után.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek