Biztató jelek a biztosítóknál

A szabályozási környezet változása okozta a legnagyobb kihívást a szektor számára – mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke az ágazat helyzetét ismertető előadásában a Portfolio biztosítási konferenciáján. Most márciusban a Polgári törvénykönyv változásai adtak feladatot a piaci szereplőknek, júliusban pedig a biztosítókról szóló törvény módosul majd.

Eközben jó hír a szektor számára, hogy végre nő a díjbevétel. Tavaly 801 milliárd forint volt a biztosítók forgalma, 5,3 százalékkal magasabb, mint 2012-ben, ami azt jelenti, hogy 2007 óta először végre reálértékben is nőtt a díjbevétel. Nagy piacra lépések és kivonulások nem voltak tavaly a szektorban, emellett komolyabb természeti csapások sem történtek, így ebből a szempontból nyugodt volt a tavalyi év – mondta Pandurics. Az adózott eredmény is nőtt a szektorban, aggodalomra adhat viszont okot, hogy a nem életágban a biztosítástechnikai eredmény negatív lett, 5 milliárd forintos veszteséget ért el a szektor. Kedvező fejlemény viszont a nem élet ágazatban, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások díjbevételének csökkenése, úgy tűnik, megállt.

Az életbiztosítási területen nőtt a díjbevétel, és a háztartások életbiztosítási díjtartaléka is emelkedett tavaly. A képet viszont árnyalja, hogy az életbiztosítási szerződések száma csökkent, a háztartások pénzügyi megtakarításaiból pedig egyre kisebb szeletet hasítanak ki az életbiztosítások. Az idén a kitörési pontok között említette a szakember a nyugdíjbiztosításokat, emellett a kiegészítő egészségbiztosítások és a felelősségbiztosítások hozhatnak még növekedést a szektor számára.

A jegybank szakértője is kifejtette a véleményét a szektor helyzetéről. „A piaci szereplőktől a jogkövetés mellett tisztességes magatartást is elvárunk” – mondta a konferencián Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. A jegybank igazgatója szerint amellett, hogy egy biztosító stabil és nyereséges maradjon, az is fontos, hogy a bizalmat is megteremtse. Nem elegendő egy termék esetében kizárólag az árazásra koncentrálni, a szolgáltatás színvonala is fontos kell maradjon. Az életbiztosítási szektorban az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások megfordíthatják a zsugorodó-stagnáló trendet, Nagy Koppány szerint viszont a termékek kialakítása és értékesítése során arra is törekedni kell, hogy végül az ügyfelek elégedettek legyenek. Az adókedvezménynek nem a biztosítóhoz és az ügynökhöz kell kerülnie, végül, hanem az ügyfélnél kell maradnia – szögezte le a szakember. Ennek érdekében a jegybank szigorú követelményeket fog felállítani a teljes költségmutatóknál (TKM), és a termékfejlesztéssel kapcsolatban is lesznek elvárásai. A nyugdíjbiztosítások átlagos TKM-je jelenleg 5,21 százalék, ugyanez az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 2,03 százalék. Az MNB célja az, hogy a nyugdíjbiztosítások TKM-je 3-4 százalék közé csökkenjen.

Tulajdonosi elvárások

Profitot és növekedést várnak a külföldi tulajdonosok magyarországi leánycégeiktől – ez derült ki abból a panelbeszélgetésből, amelyet hazai biztosítók élén álló külföldi vezérigazgatókkal rendeztek. Cornelia Coman, az ING vezérigazgatója hangsúlyozta, a holland tulajdonosok elkötelezettek az itteni jelenléttel kapcsolatban, és fejlesztésekben gondolkoznak. Szintén elkötelezettek a K&H Biztosító tulajdonosai – mondta Wim Guilliams vezérigazgató. Othmar Michl, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója az alacsony profithányadot említette problémaként a magyar piacon.