Az elemző kijelentette: a bécsi anyabank felvállalja az áldozatot és e nehéz helyzetben feltőkésíti az ukrajnai leánybankjukat, hisz ezzel hozzájárulhatnak az általános üzleti helyzet feltámasztásához, az osztrák pénzintézetek számára pedig a kelet-európai pozíciók fenntartása szinte létkérdés. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy az ilyen nehéz helyzetek megoldásában kulcskérdés a külföldi anyabankok és helyi kormányok együttműködése. A rekapitalizáció természetes velejárója, hogy a bank nagy pénzveszteségeket szenved el, s ennek megfelelően esik a tőzsdei árfolyama, ami már be is következett, de történelmi tapasztalat, hogy lassan, de biztosan elkezd majd javulni az árfolyam. Ez annál látványosabb lehet, minél inkább hisz a piac az egyéb, ez esetben a helyi kormány és főként a nemzetközi, az IMF, az EU és az Egyesült Államok által nyújtott pénzügyi támogatás bekövetkeztében. „A Krím ügyét politikai kérdésként kell megoldani, de a gazdasági feltámasztást némiképp külön lehet ettől választani. E tekintetben inkább derűlátó vagyok. Minél aggasztóbbnak tűnik a politikai helyzet, annál inkább kötelességének érzi a Nyugat, hogy megsegítse Ukrajnát” – jelentette ki.
Hofstätter elmondta, hogy az osztrák pénzintézetek összességében profitot csinálnak Kelet-Európában és prognózisuk szerint ez így is marad. Oroszországot meglátása szerint recesszió fenyegeti, de a nemzetgazdaság visszaesése – ha üzleti ciklusváltás okozza – önmagában véve nem igazi dráma egy bank számára. A Raiffeisen nem birtokol orosz vállalati részvényeket, így a várható tőzsdei zuhanás nem érinti az osztrák bank tőkeerejét. Viszont kétségtelen, hogy az ilyen jellegű árfolyamesések tükrözik, hogy a vállalati csődök száma valószínűleg gyarapodik, ami már visszahathat a hitelező bankok profitjára. Az osztrák bankár a térséggel kapcsolatban általában elmondta, hogy „ha nem kényszerítenek bennünket helyi kormányok a távozásra, ha nem államosítanak, akkor mi maradunk. Nem áll szándékunkban Magyarországról sem kivonulni. Ilyesmi akár ott, akár Oroszországban, akár Ukrajnában addig nem következhet be, amíg béke van, s amíg a helyi kormányok – szó szerint – ki nem űznek bennünket” – vélekedett Hofstätter.
Nyereség az FHB-nál
Az FHB csoport 343,6 millió forint adózás utáni nyereséget ért el 2013 negyedik negyedévében, a tavalyi évet 4,53 milliárd forint veszteséggel zárta. Az éves veszteség némileg meghaladja a 2012-es 4,46 milliárd forintos negatív eredményt. A negyedik negyedévi nyereség viszont jelentős javulás az előző negyedév 282 millió forintos és az egy évvel korábbi 1,9 milliárd forintos veszteségéhez képest. A konszolidált mérlegfőösszeg 2013. december 31-én 737,2 milliárd forint volt, ami 2,0 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 5,8 százalékkal kisebb az előző negyedév véginél.