Az elemző kijelentette: a bécsi anyabank felvállalja az áldozatot és e nehéz helyzetben feltőkésíti az ukrajnai leánybankjukat, hisz ezzel hozzájárulhatnak az általános üzleti helyzet feltámasztásához, az osztrák pénzintézetek számára pedig a kelet-európai pozíciók fenntartása szinte létkérdés. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy az ilyen nehéz helyzetek megoldásában kulcskérdés a külföldi anyabankok és helyi kormányok együttműködése. A rekapitalizáció természetes velejárója, hogy a bank nagy pénzveszteségeket szenved el, s ennek megfelelően esik a tőzsdei árfolyama, ami már be is következett, de történelmi tapasztalat, hogy lassan, de biztosan elkezd majd javulni az árfolyam. Ez annál látványosabb lehet, minél inkább hisz a piac az egyéb, ez esetben a helyi kormány és főként a nemzetközi, az IMF, az EU és az Egyesült Államok által nyújtott pénzügyi támogatás bekövetkeztében. „A Krím ügyét politikai kérdésként kell megoldani, de a gazdasági feltámasztást némiképp külön lehet ettől választani. E tekintetben inkább derűlátó vagyok. Minél aggasztóbbnak tűnik a politikai helyzet, annál inkább kötelességének érzi a Nyugat, hogy megsegítse Ukrajnát” – jelentette ki.
Hofstätter elmondta, hogy az osztrák pénzintézetek összességében profitot csinálnak Kelet-Európában és prognózisuk szerint ez így is marad. Oroszországot meglátása szerint recesszió fenyegeti, de a nemzetgazdaság visszaesése – ha üzleti ciklusváltás okozza – önmagában véve nem igazi dráma egy bank számára. A Raiffeisen nem birtokol orosz vállalati részvényeket, így a várható tőzsdei zuhanás nem érinti az osztrák bank tőkeerejét. Viszont kétségtelen, hogy az ilyen jellegű árfolyamesések tükrözik, hogy a vállalati csődök száma valószínűleg gyarapodik, ami már visszahathat a hitelező bankok profitjára. Az osztrák bankár a térséggel kapcsolatban általában elmondta, hogy „ha nem kényszerítenek bennünket helyi kormányok a távozásra, ha nem államosítanak, akkor mi maradunk. Nem áll szándékunkban Magyarországról sem kivonulni. Ilyesmi akár ott, akár Oroszországban, akár Ukrajnában addig nem következhet be, amíg béke van, s amíg a helyi kormányok – szó szerint – ki nem űznek bennünket” – vélekedett Hofstätter.
Nyereség az FHB-nál
Az FHB csoport 343,6 millió forint adózás utáni nyereséget ért el 2013 negyedik negyedévében, a tavalyi évet 4,53 milliárd forint veszteséggel zárta. Az éves veszteség némileg meghaladja a 2012-es 4,46 milliárd forintos negatív eredményt. A negyedik negyedévi nyereség viszont jelentős javulás az előző negyedév 282 millió forintos és az egy évvel korábbi 1,9 milliárd forintos veszteségéhez képest. A konszolidált mérlegfőösszeg 2013. december 31-én 737,2 milliárd forint volt, ami 2,0 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 5,8 százalékkal kisebb az előző negyedév véginél.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.