MNB: a hazai bankrendszer stabilitási mutatói továbbra is kedvezőek
A magyar bankrendszer stabilitási mutatói továbbra is kedvezőek: a szektort bőséges likviditás és erős tőkehelyzet jellemezte 2025 első fél évében is, és ezt esetleges stresszhelyzetben is meg tudja tartani – mondta Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főközgazdász-ügyvezető igazgatója a Pénzügyi Stabilitási Jelentést bemutató online tájékoztatóján kedden.
A magyar bankrendszer stabil és rendkívül jövedelmező
A nemteljesítő hitelek aránya mind a háztartási mind a vállalati hitelpiacon historikusan alacsony. A bankrendszer stabilitási indikátorait ismertetve kiemelte: a tőkemegfelelési mutató 20,7 százalék volt június végén, ez 2300 milliárd forintot meghaladó szabad tőkepuffert jelent. Az adózott eredmény 760 milliárd forint volt, a 12-havi, gördülő sajáttőke-arányos megtérülése (RoE) enyhe csökkenést követően 19,1 százalék volt 2025. júniusban.
A bankrendszer kamatjövedelmének növekvő aránya származik a központi kormányzattól, a kormányzattól kapott nettó kamatbevétel már meghaladja a jegybanktól származó kamatjövedelmet- ismertette.
Az állami kamattámogatások összege 2025-ben várhatóan 562 milliárd forintot tesz ki, ami 24 százalékos bővülés az előző évihez képest, és 2026-ban tovább emelkedik a jelentés szerint.
A jövőben kiemelten kell figyelni az ingatlanpiacra, mivel növekvő kockázatok jellemzik. A lakásárak éves növekedése jelentős méreteket öltött, 17,9 százalék volt az első fél évben, ahogy magas a lakásárak becsült túlértékeltsége is, 18,8 százalékot tett ki.
Jelentősen nőt a háztartások hitelállománya az Otthon Start program miatt
Kiemelte: a szeptember 1-től elérhető Otthon Start hitelprogram jelentős impulzust ad a lakáspiaci keresletnek, és a háztartási hitelállomány bővülését meghatározza. A programban szeptember-októberben 203 milliárd forint értékben kötöttek közel 6 ezer szerződést, 34,4 millió forintos átlagos hitelösszeg mellett. Az elemzés szerint 2026 december végéig 1900 milliárd forintnyi hitelt folyósíthatnak, és amennyiben nem következik be jelentősebb kínálatbővülés, az akár 15 százalékpontos addicionális lakásáremelkedést jelenthet 2026 végéig. A lakásárak éves növekedése a 2. és 3. negyedévben országosan 17,9 illetve 23,9 százalékos volt, Budapesten 23,1 illetve 29,9 százalékot tett ki. A program lakásárakra gyakorolt hatása majd a kínálat bővítését célzó intézkedések sikerétől függ - vélekedett.
A lakásárak jelenleg meghaladják a fundamentumok által indokolt szintet az MNB elemzése szerint.
A felülértékeltség növeli egy lakásár-korrekció kockázatát, ami a hitelek fedezettségére is negatívan hatna.
A piaci lakáshitelek hosszú hozamok feletti felára továbbra is 0 és 1 százalékpont között van, ez tartósan akár stabilitási kockázatot is jelenthet Banai Ádám szerint, viszont a bankok forrásköltsége érdemben a pénzpiaci hozamok alatt van. A személyi hitelekről elmondta, hogy az élénkülésben jelentős szerepe van a hitelkiváltásnak és a ráfolyósításoknak, jelentős része online valósult meg. A teljesen online nyújtott hitelek aránya az év első felében 45 százalék volt.
Ismertette: a vállalati hitelpiacot alacsony, ugyanakkor pozitív dinamika jellemezte, 2 százalékos bővülést mértek éves alapon, az érdemi fordulat még várat magára. A támogatott hitelek aránya a második és harmadik negyedévben emelkedett, arányuk meghatározó, és az utolsó negyedévben újból növekedni fog - mondta, hozzátéve: a visszafogott bővülés a kereslethiányra vezethető vissza a jelentés szerint, a kínálat bőséges.
Az MNB évente kétszer, májusban és novemberben publikálja a Pénzügyi stabilitási jelentés című kiadványát.
