Luxuspozíciók: a bürokrácia többe kerül, mint a metró működtetése – így nyel el eurómilliókat a bécsi politika

Bécs költségvetése történelmi nyomás alatt áll, és ennek egyik leglátványosabb áldozata az U5-ös metróvonal. A Karlsplatz és Frankhplatz közötti szakasz átadása újabb négy évet csúszik, miután kiderült, hogy 18–20 millió euró, 6 796-7 550 millió forint működési költség hiányzik a projekthez – számolt be a Krone szerdán.

A Krone számítása szerint ugyanekkora összeg takarítható meg a városi politika kevéssé ismert, ám annál költségesebb pozícióinak felszámolásával.

Az U5 metróra nincs pénz, a politikai parkolóhelyekre van

Bécsnek 46 helyettes kerületi vezetője van. Mindegyikük havi 5 662 eurót, átszámítva 2,1 millió forintot kap évente 14 alkalommal. Minden kerületben két ilyen pozíció létezik, amelyek összesen évi 3,65 millió euróba, azaz 1 277 millió forintba kerülnek a városnak. Bár feladatkörük elvileg a kerületi vezetés támogatása lenne, több kerületvezető sem tudja pontosan megmondani, hogy mivel foglalkoznak. Ezek a funkciók klasszikus politikai „parkolóhelyeknek” tűnnek, ahol a bérköltség stabil, a teljesítmény pedig nehezen mérhető.

A Krone nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a bécsiek nem tudják, mivel foglalkoznak. Sokan felesleges, „luxuspozícióknak” tartják ezeket az állásokat, amelyek szükségtelenül terhelik a költségvetést. A kerületi vezetők ugyanakkor pártállástól függetlenül védelmükbe veszik az első számú helyetteseiket, mint fontos támogató szerepet betöltőket. A második helyettesek teljesítményéről azonban gyakran maguk a kerületi vezetők sem tudnak érdemi információt adni.

„Bécs legdrágább munkanélkülijei"

Ezt egészíti ki a 6 nem hivatalvezető városi tanácsnok. Havonta fejenként 11 328 euró, átszámítva 4,3 millió forint bruttó juttatást kapnak, feladatkör nélkül, felelősségi terület nélkül, ám teljes politikai státuszban. Ezek a tisztségek a bécsi arányosítási rendszer történelmi örökségei, azonban gazdaságilag nehezen indokolhatók a jelenlegi fiskális környezetben. Összköltségük éves szinten a 14 havi kifizetéssel 952 000 euró, azaz 359 millió forint. Nem meglepő, hogy Bettina Emmerling alpolgármester „Bécs legdrágább munkanélkülijeinek” nevezte őket.

A két tétel együtt évi 4,6 millió eurót, azaz 1 735 millió forintot emészt fel. 

A cikk rávilágít arra is, hogy a számítása még konzervatívnak is tekinthető, hiszen a különféle tisztségviselők költségtérítései és reprezentációs kiadásai tovább növelik a tényleges terhet.

Az osztrák lap szerint a fent vázolt helyzet túlmutat a bécsi közlekedéspolitikán. Ez arról szól, hogy egy modern nagyvárosi közigazgatás meddig engedheti meg magának a politikai hagyományokból megmaradt, alacsony hozzáadott értékű pozíciók fenntartását. A jelenlegi gazdasági környezetben, amikor az önkormányzatok Európa-szerte kiadáscsökkentő pályán mozognak, minden strukturális megtakarítás felértékelődik.

Az U5 ügye megmutatja, hogy a költségvetési fenntarthatóság nem csupán bevételi kérdés, hanem a kiadási szerkezet átvilágítását is megköveteli. A politikai fantompozíciók megszüntetése nem csupán pénzügyi racionalizálás lenne, hanem az arra való jelzés is, hogy a város prioritása a működő közszolgáltatás, nem pedig a formális tisztségek fenntartása.

Drágultak a bécsi közlekedési bérletek

Szeptemberben érkezett a hír, hogy Bécs hosszú idő után emeli az éves tömegközlekedési bérlet árát. A drágulás azután történt, hogy az önkormányzat költségcsökkentési intézkedéseket jelentett be, mivel az idei költségvetési hiány elérte a 3,8 milliárd eurót. A város még 2012-ben 449 euróról 365 euróra csökkentette a bérlet árát abban a reményben, hogy ezzel növeli a tömegközlekedés népszerűségét. 

A lépés sikeresnek tekinthető, mivel tavaly 1,3 millió bécsi, vagyis a város lakosságának körülbelül 65 százaléka rendelkezett éves bérlettel, szemben a 2012-es 768 ezerrel. 

A lépés ellenére Bécs továbbra is az egyik legolcsóbb európai főváros marad a közösségi közlekedés terén – számolt be lapunk.