BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Értékes nyersanyagok után kutatnak a Dunántúlon és az Északi-Középhegységben

Európának, így Magyarországnak is az az érdeke, hogy kellő mennyiségű, saját forrásból származó kritikus fontosságú nyersanyag álljon a rendelkezésére. Ezt uniós szinten már jogszabály is ösztönzi, a hazai regula még várat magára. Mindenesetre a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága prioritásként kezeli a kritikus nyersanyagok hazai felkutatásának ügyét.

El kell érni, hogy 2030-ra a szükséges mennyiségű kritikus nyersanyag álljon rendelkezésre Európában, ehhez gondoskodni kell e nyersanyagok megfelelő szintű termeléséről, feldolgozásáról és újrahasznosításáról. E követelményt egy 2024. május 23-án hatályba lépett európai uniós jogszabály fogalmazza meg. A Világgazdaság információi szerint már Magyarországon is megszületett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló törvénytervezet, de a folytatás még várat magára.

kritikus nyersanyag
A Mol is kutat egy kritikus nyersanyag után 2023 óta, Pusztaföldváron / Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Ideje kézbe venni a kritikus nyersanyagok ügyét

Az uniós szintű munka azonban halad. Az Európai Bizottság összeállította annak a 47 projektnek a listáját, amelyek a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelését, feldolgozását, újrafeldolgozását és helyettesítését célozzák. E projektek összességében e nyersanyagok rendelkezésre állásának növelését és az ellátási lánc diverzifikálását célozzák a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) beszámolója szerint. E területet Magyarországon az SZTFH felügyeli.

A 47 új stratégiai projekt 13 uniós tagállamban indul, ezek a következők: Belgium, Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Észtország, Csehország, Görögország, Svédország, Finnország, Portugália, Lengyelország és Románia. A projektekből

  • 25 termelésre,
  • 24 feldolgozásra,
  • 10 újrahasznosításra és
  • 2 nyersanyag-helyettesítésre

vonatkozik az Európai Bizottság honlapja szerint.

A projektek a 17 stratégiai nyersanyagból 14-et fednek le. Némelyik projekt többet is, ahogyan a fenti listán szereplő projektek között is van, amelyik több tevékenységet takar, ezért ezeket összeadva 47-nél nagyobb számot kapunk.  

A lítiumot 22 kezdeményezés érinti, a nikkelt 12, a kobaltot 10, a mangánt 7 és a grafitot 11. Ezek révén az EU teljes mértékben teljesíteni tudja a lítium és a kobalt kitermelésére, feldolgozására és újrahasznosítására vonatkozó 2030-as referenciaértékeit, miközben jelentős előrelépést tesz a grafit, a nikkel és a mangán esetében. Ezenkívül más, a magnéziumot (1 projekt) és a volfrámot (3 projekt) érintő stratégiai projektek is hozzájárulnak az EU védelmi iparának ellenálló képességéhez, amely ezen anyagok felhasználására támaszkodik. Lítium után egyébként a Mol is kutat 2023 óta Pusztaföldvár térségében, saját forrásból.

A működőképessé váláshoz a 47 stratégiai projekt várhatóan összesen 22,5 milliárd eurós tőkebefektetéssel rendelkezik. Ezek a projektek a bizottság, a tagállamok és a pénzügyi intézmények összehangolt támogatását élvezhetik majd, nevezetesen a finanszírozáshoz való hozzáférés és az érintett vevőkkel való kapcsolattartás támogatása terén. Profitálnak az egyszerűsített engedélyezési rendelkezésekből is. 

Azonban, miközben például Franciaország és Spanyolország hét-hét projekttel szerepel a listán, Finnország pedig hattal, Magyarország eggyel sem.

Ennek az eltérő adottságok mellett az is lehet az oka, hogy némileg el vagyunk maradva a terület szabályozásával.

Recsk például ígéretes, de több hegység és a hazai meddőhányók is

Ettől azonban az SZTFH szakemberei nem dőltek hátra. Múlt évi tevékenységéről összeállított beszámolójában utal rá, hogy már a Draghi-jelentés is felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltozott világgazdasági és világpolitikai helyzet számottevően megnövelte az európai országok, így Magyarország ásványi nyersanyagoknak való kitettségét. Magyarországon a hatóság alá tartozó Földtani Szolgálat méri fel, majd ítéli meg a hazai kritikus nyersanyagok jelentőségét. Ezen anyagok az elsődleges földtani képződmények mellett másodlagosokban (meddőhányók és ipari hulladékok) találhatók.

A hatóság prioritásként kezeli annak felmérését, hogy hasznosítható-e a recski ércesedés, illetve kritikusnyersanyag-előfordulások után kutat a Dunántúlon és az Északi-Középhegységben. Már 2022 óta vizsgálja, hogy ugyanezen nyersanyagok fellelhetők-e, s ha igen, milyen mennyiségben a meddőhányókban.  

A nem érces ipari ásványok kutatása során, tavaly folytatódott a Dunántúli-Középhegység kaolinites homokkőtelepeinek részletes ásványtani-geokémiai és rétegtani vizsgálata a Bajna és Sárisáp környéki fúrások mintáinak elemzésével. Ezenkívül megkezdődött a homokkövek nehézásvány-tartalmának meghatározása.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.