Értékes nyersanyagok után kutatnak a Dunántúlon és az Északi-Középhegységben
El kell érni, hogy 2030-ra a szükséges mennyiségű kritikus nyersanyag álljon rendelkezésre Európában, ehhez gondoskodni kell e nyersanyagok megfelelő szintű termeléséről, feldolgozásáról és újrahasznosításáról. E követelményt egy 2024. május 23-án hatályba lépett európai uniós jogszabály fogalmazza meg. A Világgazdaság információi szerint már Magyarországon is megszületett a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló törvénytervezet, de a folytatás még várat magára.
Ideje kézbe venni a kritikus nyersanyagok ügyét
Az uniós szintű munka azonban halad. Az Európai Bizottság összeállította annak a 47 projektnek a listáját, amelyek a kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelését, feldolgozását, újrafeldolgozását és helyettesítését célozzák. E projektek összességében e nyersanyagok rendelkezésre állásának növelését és az ellátási lánc diverzifikálását célozzák a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) beszámolója szerint. E területet Magyarországon az SZTFH felügyeli.
A 47 új stratégiai projekt 13 uniós tagállamban indul, ezek a következők: Belgium, Franciaország, Olaszország, Németország, Spanyolország, Észtország, Csehország, Görögország, Svédország, Finnország, Portugália, Lengyelország és Románia. A projektekből
- 25 termelésre,
- 24 feldolgozásra,
- 10 újrahasznosításra és
- 2 nyersanyag-helyettesítésre
vonatkozik az Európai Bizottság honlapja szerint.
A projektek a 17 stratégiai nyersanyagból 14-et fednek le. Némelyik projekt többet is, ahogyan a fenti listán szereplő projektek között is van, amelyik több tevékenységet takar, ezért ezeket összeadva 47-nél nagyobb számot kapunk.
A lítiumot 22 kezdeményezés érinti, a nikkelt 12, a kobaltot 10, a mangánt 7 és a grafitot 11. Ezek révén az EU teljes mértékben teljesíteni tudja a lítium és a kobalt kitermelésére, feldolgozására és újrahasznosítására vonatkozó 2030-as referenciaértékeit, miközben jelentős előrelépést tesz a grafit, a nikkel és a mangán esetében. Ezenkívül más, a magnéziumot (1 projekt) és a volfrámot (3 projekt) érintő stratégiai projektek is hozzájárulnak az EU védelmi iparának ellenálló képességéhez, amely ezen anyagok felhasználására támaszkodik. Lítium után egyébként a Mol is kutat 2023 óta Pusztaföldvár térségében, saját forrásból.
A működőképessé váláshoz a 47 stratégiai projekt várhatóan összesen 22,5 milliárd eurós tőkebefektetéssel rendelkezik. Ezek a projektek a bizottság, a tagállamok és a pénzügyi intézmények összehangolt támogatását élvezhetik majd, nevezetesen a finanszírozáshoz való hozzáférés és az érintett vevőkkel való kapcsolattartás támogatása terén. Profitálnak az egyszerűsített engedélyezési rendelkezésekből is.
Azonban, miközben például Franciaország és Spanyolország hét-hét projekttel szerepel a listán, Finnország pedig hattal, Magyarország eggyel sem.
Ennek az eltérő adottságok mellett az is lehet az oka, hogy némileg el vagyunk maradva a terület szabályozásával.
Recsk például ígéretes, de több hegység és a hazai meddőhányók is
Ettől azonban az SZTFH szakemberei nem dőltek hátra. Múlt évi tevékenységéről összeállított beszámolójában utal rá, hogy már a Draghi-jelentés is felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltozott világgazdasági és világpolitikai helyzet számottevően megnövelte az európai országok, így Magyarország ásványi nyersanyagoknak való kitettségét. Magyarországon a hatóság alá tartozó Földtani Szolgálat méri fel, majd ítéli meg a hazai kritikus nyersanyagok jelentőségét. Ezen anyagok az elsődleges földtani képződmények mellett másodlagosokban (meddőhányók és ipari hulladékok) találhatók.
A hatóság prioritásként kezeli annak felmérését, hogy hasznosítható-e a recski ércesedés, illetve kritikusnyersanyag-előfordulások után kutat a Dunántúlon és az Északi-Középhegységben. Már 2022 óta vizsgálja, hogy ugyanezen nyersanyagok fellelhetők-e, s ha igen, milyen mennyiségben a meddőhányókban.
A nem érces ipari ásványok kutatása során, tavaly folytatódott a Dunántúli-Középhegység kaolinites homokkőtelepeinek részletes ásványtani-geokémiai és rétegtani vizsgálata a Bajna és Sárisáp környéki fúrások mintáinak elemzésével. Ezenkívül megkezdődött a homokkövek nehézásvány-tartalmának meghatározása.
