Kgfb: az autósoknak általában nem éri meg átvállalni a javítás költségeit

Rekord magasságba, 82,4 százalékosra emelkedett tavaly a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) a kárhányad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, és a piaci szereplők szerint az sem kizárt, hogy egyes biztosítóknál akár a 100 százalékot is meghaladta ez a mutató. A kárkifizetések és a díjbevételek hányadosa egyébként 2006 és 2010 között 60 százalék körül volt a kgfb-nél, a drámai emelkedés 2011-ben kezdődött meg.

A jelenségnek alapvetően két oka van a biztosítók szerint. Az egyik a biztosítási díjak mélypontra zuhanása volt. Az évente kifizetett kártérítési összegek ugyanis igazából 2005 és 2012 között folyamatosan csökkentek, csak tavaly következett be némi növekedés. A másik ok Tallárom Tamás, a Köbe kárigazgatója szerint a nemzetközi személyi sérülésekkel járó károk után kifizetett kárösszegek emelkedése volt. A Generali szerint a kárgyakoriság alapvetően csökkent, az egy-egy esetre kifizetett kártérítések összege viszont nőtt. Ennek egyik oka, hogy az extrákkal felszerelt autók javítása egyre többe kerül, a másik pedig az, hogy a személyi sérüléses esetekben is többet kell fizetni.

A Groupama Garancia az idei első negyedévben további növekedést tapasztalt a károk számában. Ennek egyik oka az enyhe időjárás volt, száraz úton ugyanis többen ülnek autóban, emellett bátrabban és gyorsabban is vezetnek az autósok, mint a jeges utakon. Az üzemanyag árának csökkenése és a megélénkülő gazdasági növekedés is fokozta a gépjármű-használatot. Az sem tesz jót a baleseti statisztikáknak, hogy egyre több alacsonyabb biztonságtechnikai szintű használt járművet hoznak be az országba, emellett a tapasztalatok szerint a gyorshajtók és az ittas vezetők száma is emelkedett.

Az alacsony díjak abból a szempontból sem kedveznek a biztosítóknak, hogy egyre kevésbé motiválják az ügyfeleket arra, hogy kisebb károk esetében kihagyják a biztosítókat a kárrendezésből, és közvetlenül fizessék meg a kártérítést. Hogy mekkora lehet az ilyen esetek aránya, arra csak becsléseik vannak a biztosítóknak. A Köbénél úgy tippelnek, a károkozó autósok kevesebb mint tizede választja ezt a megoldást. Az ügyfél azt is megteheti egyébként, hogy utólag visszafizeti a kártérítést a biztosítónak, ilyenkor nem kell számolnia a bónuszfokozata elvesztésével, ezzel a lehetőséggel viszont még kevesebben, az ügyfelek 1-2 százaléka él csupán.

A biztosítók szerint egyébként ez a fajta közvetlen kárrendezés nagyon kevesek számára lehet pénzügyileg racionális döntés. A Köbe szerint mindenképpen csak a 100 ezer forint alatti károknál érdemes ezen elgondolkozni. A Generalinál még alacsonyabb összegekkel kalkulálnak, szerintük helyszíni kárrendezésnél maximum 20-30 ezer forintos, a biztosítónak utólag megfizetett kártérítésnél pedig 40-50 ezer forint lehet az az összeg, ami miatt érdemes a két fokozattal magasabb bónuszhoz ragaszkodni. A Signal azonban azt állítja, nem jellemző, hogy megérje a biztosítottnak átvállalni a kártérítést, a Groupama Garancia szerint is csak akkor érdemes ezzel a lehetőséggel élni, ha a bónuszfokozat és a kármentességi kedvezmény elvesztése három éves távlatban magasabb költséggel jár, mint kifizetni az okozott kárt.