Újabb bátor lépés az MNB-től, és a lazítási ciklus is folytatódhat

A héten ismét 10 bázisponttal vághatja az alapkamatot az MNB, így 2,5 százalék lehet az irányadó ráta. Várhatóan ez lesz az utolsó csökkentés, és valószínűleg év végéig ezen a szinten marad a kamat. Az MNB ráadásul a kéthetes kötvényeket augusztus 1-től kéthetes lejáratú betétté alakítja a múlt heti bejelentés alapján, így a külföldi szereplők és nem banki hazai szereplők már nem tarthatják azt. Emellett június 16-tól új kamat- és devizacsere ügyleteket is bevezet az MNB, és változó kamatozású kötvényeket is kibocsát. Ezekkel a bankokat kívánja arra ösztönözni, hogy a kéthetes eszközből az állampapírok irányába mozduljanak el. A kéthetes kötvényállomány jelenleg 5800 milliárd forint, amelyből 800 milliárd forint van külföldiek kezében. Augusztus 1-től ezen állomány tehát megszűnik. Az MNB alelnöke szerint egy-két milliárd euróval (300-600 milliárd forint) csökkenhet a devizatartalék az intézkedés hatására. A lépés további forintgyengítéssel járhat, de a hozamokat jelentősen csökkentette. Mérséklődhet az ország külső eladósodottsága is, de ez a hatás nem lesz olyan jelentős, maximum a GDP 2-3 százalékának megfelelő mértékű mérséklődést hozhat ez a lépés. Ez a mutató a bankszektor mérlegalkalmazkodása miatt amúgy is jelentősen esik, tavaly a GDP 128 százalékáról 118 százalékra csökkent.

Nem csak a magyar jegybank tüzelte fel a piacokat, az Európai Központi Bank is akciótervet hirdetett, amely szerint a sokat emlegetett eszközvásárlási program elindulhat, ha tovább csökkennek a középtávú inflációs kilátások. Akár újabb kamatcsökkentésre is sor kerülhet, ha az EKB szándékai ellenére szigorodnának a monetáris kondíciók (emelkednének az euróövezeti állampapírhozamok). Hosszú idő után ismét szóba került a negatív betéti kamat, bár ez továbbra sem tűnik túl valószínűnek.

A KSH is meglepte a hazai piaci szereplőket, ismét vártnál jobban, 8,3 százalékra esett Magyarország munkanélküliségi rátája a január-márciusi periódusban. Ez a szám jelentős javulás a tavalyi 11,8 százalékhoz képest, ám a közmunkaprogramok felpörgése nagyban torzítja a mutatót.