Perek: ismét nyert az állam

Három pénzügyi intézmény keresetét is tárgyalta tegnap a Fővárosi Törvényszék. A Milton Hitelezési Zrt. szerződési feltételeiben a bíróság tisztességtelennek találta mind a két kitételt, amely egyoldalú kamatemelést tett lehetővé a pénzügyi vállalkozás számára. A társaság a pénzpiaci változásokra és az ügyfél törlesztési késedelmére hivatkozva emelte korábban a kamatokat. A bíróság szerint viszont a pénzpiaci változásokon alapuló kamatváltoztatást lehetővé tévő feltétel nem felelt meg a tételes meghatározás, az arányosság és az átláthatóság elvének, annál a feltétel pedig, amelyik késedelmes törlesztés esetén engedi meg a kamatemelést, az arányosság elvét nem sikerült bizonyítania a Miltonnak.

A K&H Bank keresetében szeptember 9-ére halasztotta az ítélet kihirdetését a bíróság – derül ki az MTI tudósításából. A K&H álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, így például sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és egyes „statáriális szabályai” a bírói függetlenség elvét. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától. A felperes jogásza szóvá tette azt is, hogy széles körben elfogadott joggyakorlat, a jogalkotó, a kormány, és a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ismert és évek óta alkalmazott szerződési feltételek utólagos megváltoztatásáról van szó, ami álláspontjuk szerint alaptörvény-ellenes.

Az is kiderült a tárgyaláson, hogy a bank 500 oldalas keresetére már másnap megérkezett az alperes állam válasza, ami a bank ügyvédje szerint arra utal, hogy az alperes nem tartalmilag, érdemben, hanem általánosságban, esetleg a hasonló perekben gyakorlatilag egyformán reagál. Egy újabb, 200 oldalas alperesi iratot pedig nem sokkal a tárgyalás előtt kapott meg a K&H, így arra nem tudott érdemben reagálni. A bíróság még a tárgyalás közben is kapott újabb terjedelmes iratot a bank jogászaitól.

Az alperes Magyar Állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta. A jogi képviselő azt hangsúlyozta: a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, és mivel nem változtat a felek jogi helyzetén, ezért nem merül fel a visszamenőleges jogalkotás sérelme sem. Hozzátette, hogy álláspontja szerint megfelelő volt a felkészülési idő, a törvény nem sérti a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sem. Egy másik nagybank, az MKB keresetét is tárgyalta a bíróság, ám ítéletet ebben az ügyben sem hirdettek. Az első tárgyalás az állam ellen pénteken zajlott le. A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet veszített az állammal szemben. A hitelintézet azt kérte, állapítsák meg, hogy az egyedileg megtárgyalt devizahiteles szerződései érvényesek.

További iratok érkeztek

Tegnap volt a határideje annak, hogy a bankok és más pénzügyi intézmények benyújthatták a kereseteiket a bíróságokra az állam ellen. Tegnap kilenc bank és 15 más pénzügyi intézmény (takarékszövetkezet, valamint pénzügyi vállalkozás) adta be a keresetét. Ez azt jelenti, hogy összesen 28 bank és 53 más pénzügyi intézmény perli az államot. Az első tárgyalás pénteken zajlott le, tegnap három, ma nyolc pénzügyi intézmény keresetét tárgyalja a Fővárosi Törvényszék, szerdára lapzártánkig egy tárgyalást tűztek ki, az Axa Bank bizonyíthatja majd, hogy egyoldalú szerződésmódosításai tisztességesek voltak.