Veszteségrekord a bankoknál

Rekord veszteséget szenvedett el a bankszektor a második negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a részvénytársasági formában működő hitelintézetek adózás után 363,8 milliárd forintos mínuszban álltak, ami még 2011 utolsó negyedévénél is rosszabb eredmény. Az első félévet így összesen 294,9 milliárd forintos veszteséggel zárták a piaci szereplők. 2011 végén a végtörlesztés okozott a bankoknak extrém veszteséget, most pedig a devizahitelesek mentő újabb csomag került sokba, amely tisztességtelenné nyilvánította az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosításokat.

A negyedév több mint 400 milliárd forintnyi céltartalékot képeztek a bankok, a jegybank közlése szerint ebből 350 milliárd forint az adósmentés várható veszteségeire ment el. A piaci szereplők mindegyike egyébként még nem képezte meg a várható teljes veszteségre a céltartalékot, tehát ha veszítenek a bankok a most induló devizahiteles perekben, további veszteségek várhatók a következő negyedévekben.

A bankok tőkehelyzete is romlott a negyedév során. Saját tőkéjük március végén még megközelítette a 2850 milliárd forintot, június végére ebből 2488,8 milliárd forint maradt. A tőkemegfelelési mutató az első negyedévi 19,2 százalékról 16,9 százalékra esett vissza. Ez egyébként még mindig bőven a jogszabályi minimum fölött van, tekintettel azonban arra, hogy az egyes piaci szereplők esetében az értékek eltérőek, nem kizárt, hogy egyes bankok tőkepótlásra szorulnak majd.

A bankok üzemmérete kis mértékben csökkent, mérlegfőösszegük 1,4 százalékkal 25264 milliárd forintra csökkent március óta. A hitelállományuk az elmúlt negyedévben nagyjából stagnált, az év eleje óta minimális mértékben növekedett. A bruttó hitelállomány június végén 15468 milliárd forint volt, a nettó állomány 13770 milliárd forintot tett ki. A portfóliók minősége valamelyest javult. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a márciusi 14,72-ről 14,44 százalékosra mérséklődött. A vállalatoknál egyértelműen jobb lett a portfóliók minősége, a háztartásoknál viszont azt lehet megfigyelni, hogy bár a 90 napon túl késedelmes állományok nem nőttek tovább, a pontosan törlesztők aránya is csökkent, és elég markánsan emelkedett az 1-90 nap között tartozóké. Ez a folyamat különösen a devizahiteleknél volt szembetűnő.

A kkv-hitelezés a statisztika szerint a második fázisba lépett Növekedési Hitelprogram (NHP) dacára sem futott fel. A kis- és középvállalkozások hitelállománya csökkent a negyedév folyamán, június végén nem érte el a 3500 milliárd forintot. A második negyedévben valamivel kevesebb hitelt helyeztek ki a bankok, mint az év első három hónapjában. A folyósított kölcsönökön belül viszont nőtt a beruházási hitelek volumene, ami az NHP hatása. Mindez azonban nem volt elég ahhoz, hogy kompenzálja a más hiteltípusoknál tapasztalt visszaesést.

A bankokhoz hasonlóan durva veszteséggel zárult a negyedév az adósmentő csomag által szintén érintett pénzügyi vállalkozások számára is. A cégek adózás után 34,5 milliárd forintos veszteséget könyveltek el a második negyedévben, az első féléves veszteségük így megközelítette a 23,5 milliárd forintot. A zálog- és egyéb hitelezéssel, lízinggel és faktoringgal foglalkozó ágazat szintén sok tőkét veszített az április és június közötti időszakban, sajáttőkéjük több mint 10 százalékkal 351 milliárd forintra csökkent.

A hitelintézeti fióktelepek veszteségessé váltak a második negyedévben, és az első negyedévi nyereség dacára szerény mínuszban zárták a félévet. Saját tőkéjükön eddig kevés nyomot hagyott a mentőcsomag, június végén 59,9 milliárd forintjuk volt, alig 2 százalékkal kevesebb, mint március végén.

A hitelintézeti fióktelepek veszteségessé váltak a második negyedévben, és az első negyedévi nyereség dacára szerény mínuszban zárták a félévet. Saját tőkéjükön eddig kevés nyomot hagyott a mentőcsomag, június végén 59,9 milliárd forintjuk volt, alig 2 százalékkal kevesebb, mint március végén. -->