Az idei évtől Budapest Music Expo néven fut a 2006 óta megrendezett Hangfoglalás Hangszer, Hang, Fény Stúdiótechnika Kiállítás, amely Közép- Kelet Európa legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. A mától vasárnap estig tartó kiállításon csaknem négyszáz zenei esemény lesz: koncertek, közönségtalálkozók, dedikálások, valamint szakmai beszélgetések, olyan kérdésekről, mint a „Zeneipar Magyarországon” „Tehetségkutatás vagy business?”, „A könnyűzene világa belülről”, „ A jogdíjak és a jogdíjkezelés.”
A komoly kérdések mellett a szervező, a Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ) Öröm a zene! országos tehetségkutató sorozatának döntőjére is sor kerül, és bizony a hangszeresekre ráférne már az öröm. „A világválság előtt sem volt kánaán a hangszerkereskedőknek, ma pedig ma úgy látjuk, hogy a válság előtti forgalmi szint már sosem tér vissza, bár az elmúlt három évben azért tapasztalható némi növekedés” – mondta lapunknak Andrásik Remo, a HANOSZ főtitkára, magyarázatul hozzátéve, hogy hiába bővült a tagvállalatok forgalma 2011-ben 8, az elmúlt két évben pedig 5-5 százalékkal, ha a 2009-ben és 2010-ben a forgalomesés szakmai átlaga 50 százalékos volt. Ez a megszállott csapat azonban továbbra is megrendezi a Budapest Music Expót.
„Bizonyos szegmensekben drasztikusan visszaesett a hangszer- és a professzionális hangrendszerek forgalma, hiszen egyebek között a válság miatt jóval kevesebb a fesztivál, a nagyobb zenei rendezvény, mint azelőtt volt” – tájékoztatott Balogh Géza, a HANOSZ elnöke, aki ugyanakkor azt várja, hogy a Syma rendezvényközpontban a tavalyihoz hasonlóan 12 ezer négyzetméteren megtartott Budapest Music Expo látogatóinak száma idén is 50 ezer körül alakul. A szövetség egyebek között azzal is igyekezett vonzóvá tenni a háromnapos rendezvényt, amelyen megszámlálhatatlan mennyiségű kipróbálható és összehasonlítható hangszer, hang- fény- színpad és stúdiótechnikai eszköz várja a látogatókat, hogy nyitnak a külföldi kiállítók felé. Idén például négy német valamint egy-egy cseh és osztrák kiállító mutatja be hangszereit és hangtechnikáját.
Amint Andrásik Remo főtitkár elmondta, Magyarország erős a hegedű valamint a historikus és népihangszer illetve a fúvósok készítésében, nem is beszélve az orgonakészítőkről. A hangszerkészítők között ugyanakkor nemzetközi szinten talán a legismertebb a három Benedek testvér gitár és basszusgitár manufakturája, a Fibenare. A csepeli műhelyben a hangolókulcsokat leszámítva mindent maguk készítenek – a hangszedőket is és nagy számban adnak el az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és Japánban. Igaz, ezekben az országokban rendszeresen ki is állít a cég. A Fibenare egy szerencsés pillanatban, tíz éve kezdett külföldön bemutatkozni a kiállításokon, de több, ugyancsak világszínvonalú terméket fejlesztő cégnek erre nem futja.
Ugyancsak a nemzetközi porondon is elismert csúcskategóriát gyárt a főként a basszusgitárjaira büszke Blasius, vagy a világ egyik legjobb basszusgitár-erősítőjét kifejlesztett Garry Elektroakusztikai Kft. Nem is véletlen, hiszen ennel a 25 éves cégnél mindenki villamosmérnök.
Andrásik Remo elmondta, hogy Budapest Music Expo az Interton Kft. hangrendszerét használja. Az IVS vonalsugárzó család magyar szabadalom, ami révén az egyik standon zajló program hangjai már nem hallatszanak a szomszéd standon, de a hatósugáron belül kiegyenlített a hangzás.
Szövetkező hangászok
A Hangszeresek Országos Szövetségét 2003-ban tizenkét, hangszereket, audiovizuális és fénytechnikai eszközöket gyártó, forgalmazó, importáló magyar vállalat hozta létre. Ma a szövetségnek 21 hangszerforgalmazó és 25 hang- fény és színpadtechnikai cég a tagja, mivel a legtöbb gyártó – többnyire olyan manufakturák, amelyek javítóműhelyekből fejlődtek ki – importőr is egyben. Mivel körülbelül 80 ezer fiatal zenél Magyarországon, hat éve tehetségkutatókat is rendez a HANOSZ, amely idén júniustól Musicmedia néven új online szakmai kiadványt indított.
