A 25 problémás banknak összesen 25 milliárd euróval kell növelnie szavatoló tőkéjét - állapította meg az EKB az Európai Bankhatósággal (EBA) együttműködve végzett vizsgálatban, amelyben a tavaly év végi állapot alapján elemezték az euróövezet 130 vezető hitelintézetének helyzetét és válságtűrő képességét. A 25-ből 12 már pótolta a hiányosságokat, összesen 15 milliárd euróval emelték tőkéjüket. A többi banknak két héten belül intézkedési tervet kell benyújtania, és kilenc hónapon belül kell végrehajtani a tervet.
A magyarországi érdekeltésgű bankok jól szerepeltek. A felmérés szerint a hazai piacon működő bankok közül az osztrák Erste Bank csoportnak 2016-ben 11,2 százalék lenne a tőkemutatója az alappályán és 7,6 százalék a stresszpályán. A Raiffeisen Zentralbank Österreich mutatója az alappályán kissé kisebb, 9,5 százalék, a stresszpályán közel azonos, 7,8 százalék.
A belga AXA Bank Europe mutatója az alappályán 12,7 százalékot ér el, de stresszpályán 3,4 százalékra csökkenne. Ennek megfelelően a bank már emelte is szavatoló tőkéjét, saját bejelentése szerint 225 millió euróval. A szintén belga KBC csoport (a K&H Bank anyavállalata) normál esetben 12,4 százalékos mutatóra számíthat, a rosszabb forgatókönyv szerint 8,3 százalékra.
A német Commerzbank mutatója alappályán 11,7 százalék, a stresszpályán 8 százalék, a Deutsche Bank esetében ugyanezek az arányok 12,5 százalékot, illetve 8,8 százalékot érnek el. A szintén magyar érdekeltségekkel is rendelkező francia BNP Paribas elsődleges alaptőke mutatója az alappályán 9,4 százalék, a stresszpályán 8,1 százalék lehet 2016-ban.
A magyar CIB Bank tulajdonos, az olasz Intesa Sanpaolo csoport alaptőke mutatója kedvező körülményeket feltételezve 11,2 százalék lehet két év múlva, a stresszpályán 8,3 százalék. Az UniCreditnél az alappályán 9,6 százalékot, a stresszhelyzetben 6,8 százalékot ér el a tőkemutató. A holland ING Bank esetében 11,4 százalék és 8,7 százalék az alappályás és stresszpályás mutató.
Az OTP Bank esetében nincs szükség az elsődleges alaptőke vagy más jellemzők módosítására - közölte a Magyar Nemzeti Bank vasárnap. Az OTP Bank szempontjából a stresszteszt legfontosabb eleme a hitelezési kockázatból adódó veszteségek számítása volt. A bankcsoport termékpalettája miatt jelentős volna a hitelezési veszteségek emelkedése egy esetleges stresszhelyzetben mind az alappályához, mind pedig a 2013 év végi tényadathoz képest. Ezek a hitelintézet mérleg szerinti eredményében is megmutatkoznak.
A stresszteszt legfontosabb eredményének számító tőkepozíció alapján azonban az OTP Bank eredménye jónak bizonyult, hiszen az elsődleges alaptőke mutatója – a stresszpályán elvárt 5,5 százalékot lényegesen meghaladva – 11,95 százalék lett a hároméves sokkpálya végén. A mutató a tőkekövetelményekről szóló uniós irányelv (CRD IV.) előírásainak teljes bevezetése mellett is 11,98 százalékos értéket érne el stresszhelyzetben, ami ugyancsak jó értéknek számít.
A pozitív végeredmény mellett azt is hangsúlyozni kell, hogy az OTP Bank a stressztesztben a módszertannak megfelelően nem vette figyelembe az elszámolási törvény előírásaiból származó veszteségeket, de a publikálandó táblázatokban feltüntette azt - áll a közleményben.
Nem minden bank szerepelt ilyen jól. A legnagyobb gondokat az olasz bankrendszerben tárták fel, a 15 vizsgált hitelintézet közül 9 kényszerül tőkepótlásra, összesen 9,4 milliárd euró értékben. A legtöbb pénzt, 2,11 milliárd eurót a Banca Monte dei Paschi di Siena banknak kell szereznie.
Kiemelkedően rosszul teljesített Ciprus és Görögország is, mindkét országban 4 bankot vizsgáltak, és országonként 3-nak kell a tőkehelyzetet erősítő lépéseket tennie.
Belgiumban, Szlovéniában 2-2, míg Ausztriában, Franciaországban, Írországban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban 1-1 banknak kell emelnie a szavatoló tőkéjét a tavaly év végi állapotok alapján.
