Az egyetemisták többsége szerint nyugdíjasként is dolgozniuk kell majd

A CIG Pannónia kutatásának eredményei alapján a magyar egyetemisták mai árakon számolva átlagosan mintegy 15 millió forintos megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy nyugdíjas korukban a megfelelő életszínvonalat fenntartsák. A válaszadók csupán 20 százaléka gondolta, hogy ehhez 10 millió forint alatti összeg elegendő, 48 százalék 10 és 20 millió forint közötti, 32 százalék pedig 20 millió forintot meghaladó összeget jelölt meg.

A diákok úgy gondolják, hogy ha 20 évvel a nyugdíjazás előtt kezdik el a szükségesnek tartott összeget összegyűjteni, akkor átlagosan havi 76 ezer forintról kell lemondaniuk. A diákok kevesebb mint egyharmada gondolja csupán, hogy a megfelelő megtakarítás eléréséhez két évtizeden át havi 50 ezer forintnál kisebb összeget elegendő lenne félretenni, egyharmaduk pedig 100 ezer forintnál is nagyobb havi megtakarítást lát szükségesnek. A diákok 70 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíját majd munkából származó jövedelemmel is ki fogja egészíteni.

Bár az öregkori megélhetéssel kapcsolatos problémákat jól érzékelik a diákok, ebben az életszakaszban még kevésbé tudnak vele aktívan foglalkozni. A CIG Pannónia kutatása szerint 81 százalékuk nem tud ilyen hosszú távon megtakarításban gondolkodni és 77 százalék érzi úgy, hogy a napi kiadások mellett erre sokáig nem is lesz módja. A legfontosabb megtakarítási cél az egyetemisták számára a lakáshoz kapcsolódik. A válaszadók 75 százaléka jelölte ezt meg a 3 legfontosabb megtakarítási cél egyikeként, emellett a vésztartalék-képzést (63 százalék), gyermeknevelést (60 százalék) és az utazást (49 százalék) említették leggyakrabban. A nyugdíj a diákok 14 százalékánál került be a legfontosabb célok közé.

A megtakarítási lehetőségeket Magyarországon általában véve pesszimistán látják: 88 százalékuk értett egyet azzal az állítással, hogy a legtöbb ember épp csak kijön a bevételeiből, ezért nem is tud félretenni. A diákok több mint fele gondolja, hogy a tudatos tervezés vagy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt (58 százalék illetve 53 százalék) sincs megfelelő pénzügyi tartaléka a lakosságnak. Nagyobb arányban (70-70 százalék) látják ezt problémának azok, akik a legfontosabb takarékossági céljaik között számolnak a nyugdíjas évek anyagi biztonságával is.

A nyugdíjcélú megtakarítási konstrukciókat egyébként az egyetemisták háromnegyede nem ismeri – ez az arány kicsivel alacsonyabb (kétharmados) azok körében, akik a legfontosabb megtakarítási céljaik között említették a nyugdíjakat. Az egyetemisták körében elsősorban a rugalmas – akár szüneteltethető – és az alacsony havi díjfizetést lehetővé tevő megoldások tudják ösztönözni, hogy minél korábban elkezdjenek takarékoskodni idős korukra (72 százalék, illetve 65 százalék jelölte ezt meg a 3 legfontosabb ösztönző közt). 50 százalékuk számára az is fontos szempont, hogy veszteség nélkül a nyugdíj kiegészítésen kívül más célra fordíthassa az összegyűlt pénz egy részét vagy egészét, 41 százalék számára pedig a rendkívüli helyzetekre nyújtott biztosítási védelem is vonzóvá teszi a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókat.

„Legfrissebb felmérésünk eredményei is azt erősítették meg, hogy már a fiatalok is felelősen gondolkodnak a jövőjükről. Anyagi lehetőségeik és rövidebb távú céljaik miatt azonban még nehezebben tudnak hosszú távon elköteleződni, ezért főként a rugalmasság és a kedvező díjak lehetnek számukra vonzóak. Fontos tehát, hogy a korosztály igényeinek megfelelő, személyes élethelyzetükhöz, elvárásaikhoz igazodó megoldást kínáljunk számukra” – mondta el Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója.