Hosszú vita, kis meglepetés

A költségvetéssel folytatódhat az a kormánypártokon belüli huzakodás, amit az adótörvények elfogadásakor lehetett tetten érni. A kormánypárti frakciók kedden láthatóan a pénzügyi kormányzat akarata ellenére szavaztak meg néhány módosítást az adótörvényekben, miközben egymás után jelennek meg a Parlamentben azok a javaslatok, amelyek tovább „pontosítják” a jövő évi szabályokat.

A büdzsé vitája csak tegnap kezdődött, de máris beérkezett az első kormánypárti változtatási javaslat, két pécsi képviselő – Hoppál Péter, aki civilben az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, és Csizi Péter a város volt alpolgármestere – javasol százmillió forintot a Zsolnay Örökség Ąezelő NonĄrofit Kft.-nek. A pénzből Ą pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet és Ą KĄdály Központot üzemeltetnék. A lokálpatrióta lobbizás persze nem szokatlan a költségvetési vitában – ugyanakkor ma minden ilyen jellegű javaslatnak inkább akkor van esélye, ha bírja a kormány vagy a kormánypárti frakciók támogatását. A módosító indítványokról valójában a bizottságokban és ez esetben leginkább a költségvetési bizottságban születhet majd döntés, az a javaslat, amely itt nem kap többséget nem nagyon kerül elő többé. A plenáris ülésen alapvetően csak azokról az indítványokról szavaznak, csomagban, amelyeket a bizottság már jóváhagyott – néhány olyan eset lehetséges, amikor egy-egy indítványról külön döntenek a honatyák. Ezek leginkább a vitakérdések lehetnek.

Az Országgyűlés plenáris ülésén most három napos időkeretben zajló vita így inkább csak a kirakat lesz – de annak se túl színes. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter expozéjában azt hangsúlyozta, hogy a büdzsé a családok megerősítését, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést segíti majd (ám nem folytatják, csak „megőrzik” a rezsicsökkentést – ami azért nagy különbség). Az ellenzéki replika szerint azonban a 2015-ös büdzsé „egy elszegényedő társadalom költségvetése” (Burány Sándor – MSZP), illetőleg a családok lecsúszásáról szól (Szelényi Zsuzsanna – Együtt - a Korszakváltók pártja), valamint egy gyarmati helyzetben lévő ország költségvetése (Volner János – Jobbik).

Meglepetést a felszólalók közül egyedül talán Domokos László, a Állami Számvevőszék elnöke, egykori fideszes képviselő okozott. Az elnök – tőle eddig szokatlanul – a bevételi előirányzatok 1,2 százalékát nem megalapozottnak minősítette: szerintük ugyanis kockázatos az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek jogcímen 2015-re tervezett 169 milliárd forint, mert azt számítás, hatástanulmány nem támasztja alá. Sőt, úgy vélte, a gazdaság fehéredéséből származó 300 milliárdos többlet (amely az online pénztárgépek alkalmazásából, az új útellenőrzésből és az áfa-elszámolási szigorításokból adódna) valóban befolyik-e jövőre.