Jövőre eltűnnek a devizahitelek

Elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa azt a rendeletet, amely tartalmazza a tisztességtelenné nyilvánított hitelszerződések elszámolásának módszertanát. Az ügyfelek túlfizetését tőke-előtörlesztésként kell elszámolni, ennek pontos modellezését tartalmazza dokumentum. A jegybank egyelőre csak az alapmódszertant tartalmazó rendeletet fogadta el, amely kizárólag a problémamentes szerződésekre vonatkozik. Problémamentesnek a jegybank adatai szerint a háztartási hitelek nem egészen 60 százaléka számított a félév végén, de bizonyos hitelcsoportokban lényegesen rosszabb volt a helyzet. A deviza lakáshitel-állománynak például kevesebb mint a fele, a szabad felhasználású deviza jelzáloghiteleknek alig a harmada volt problémamentes.

Az elszámolási alapmódszertan kidolgozása során a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal és hazai banki szakértőkkel is. A problémamentes hiteleknél a bankok háromféle módszer közül választhatnak belső elszámolási rendszerük sajátosságai alapján. Ezek közül nyilván azt a változatot lesz célszerű kiválasztaniuk, amelyikkel a leggyorsabban és a leghatékonyabban tudják elvégezni az elszámolásokat. A fogyasztók számára a jegybank szerint mindegy lesz, mit választanak a bankok, mindhárom módszerrel ugyanannyi pénzt kapnak vissza.

November második felében még két MNB-s rendelet várható az elszámolással kapcsolatban. Az egyik a problémás, késedelemmel és kedvezményekkel illetett hitelszerződésekre vonatkozik majd, a másikban a végelszámolás és felszámolás alatt álló pénzügyi intézmények elszámolási módszertanát határozzák meg. Ez a harmadik rendelet tartalmazza majd az elszámolási fordulónapokat, a pénzügyi teljesítés határidejét és a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket is.

A jegybank a devizahitelek forintosítására készülve összesen 9 milliárd euróval hajlandó kisegíteni a bankok fedezési igényét a jegybank nemzetközi tartalékaiból. A forintosításból származó devizaigény ugyanis olyan árfolyamhatással járhat ugyanis a piacon, ami kockáztathatja a pénzügyi stabilitást – indokolta az MNB. A forintosításra valószínűleg még jövőre sor kerülhet, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tegnap az MTI tudósítása szerint arról beszélt, legkésőbb 2016. január 1-ig ki kell vezetni az ilyen kölcsönöket, kivéve, ha valaki önként vállalja a devizahitel-rendszert. A bankoknak mindenesetre kötelező lesz felajánlaniuk a forintosítást.

Hogy pontosan mikor történik meg a forintosítás, arról a kormány dönthet majd a jövő héten a parlament elé kerülő fair bankokról szóló törvényjavaslat szerint – mondta Rogán. Ugyanez a törvényjavaslat korlátozza majd a bankok kamatemelési lehetőségeit is. A hitelintézetek csak háromévente emelhetnek majd kamatot, de azt is csak úgy tehetik meg, ha a lépést legalább 90 nappal korábban bejelentik, és a kamatemelésnél egy objektív kamatváltoztatási mutatót alkalmaznak, amelyet a jegybankkal is jóvá hagyatnak. Az is benne lesz a javaslatban, hogy költségeket, díjakat csak az infláció mértékével növelhetik a pénzügyi intézmények. A késedelmi kamatokra is szigorúbb szabályozást vezetnének be, ennek mértéke maximum az ügyleti kamat duplája lehet, és várhatóan felső korlátja is lesz. A hitelfelvevők emellett háromévente ingyen felmondhatják majd a szerződésüket.