Surányi szerint mindenki felelős

A devizahitelesek helyzetének rendezését sürgette Surányi György, aki szerint a helyzetért az első Orbán-kormányt, az akkori ellenzéket, a jegybank akkori vezetőit, a felügyeletet, a bankokat és a hitelt felvevőket is felelősség terheli.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerdán Nyíregyházán a helyi főiskolán tartott előadást. Szerinte a helyzet rendezése azért sürgető, mert minél tovább húzódik a teljes megoldás, annál mélyebb sebeket kap a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer.

Különösen “fájónak” nevezte, hogy az eddigi intézkedések nem térnek ki annak a 120 ezer családnak a “sorsára”, amelyek évek óta nem tudják a felvett kölcsönüket törleszteni.

Surányi György felidézte, hogy “a szakemberek” (köztük ő maga is) 2011-ben javaslatokkal álltak elő, szorgalmazták a hitelek forintosítását, amelynek költségeit nagyobb részben a bankoknak, kisebb hányadban az államnak és az ügyfeleknek kellett volna állniuk. Akkor 210 forint volt a svájci frank árfolyama, így a törlesztőrészletek 40-45 százalékkal csökkenhettek volna. A bankoknak 400, míg a költségvetésnek évi 40-45 milliárd forintjába került volna a “kölcsönmentés”, de a javaslatot nem fogadták be – mondta.

Ehelyett 2011 őszén jött első intézkedésként a végtörlesztés, ami nem a bajban lévőket célozta meg, a gazdagabb rétegnek jelentett “hatalmas nyereséget”. Surányi szerint a 2014. nyarán hozott intézkedések az igazságtalanul a bankokat teszik egyedül felelőssé a kialakult helyzetért, és mintegy 1000 milliárd forinttal terhet jelent számukra.

A legnagyobb bajban lévő, 120 ezer devizahitelessel kapcsolatban - akik családtagjaikkal együtt mintegy félmillióan vannak - a közgazdász szerint úgy lehetne segíteni, ha a szakemberek 2011-es javaslatát elfogadnák. Azaz házuk utáni törlesztésükhöz az állam adna kamattámogatást, a fizetni így sem tudóknál kezességet vállalna, ők pedig a bentlakásért fizetnének bérleti díjat, így lakhatási joguk megmaradna, míg ingatlanjukra jelzálog kerülne.