Csepreghy Nándor: az uniós forrás nem ingyen pénz

A 2014–2020-as fejlesztési időszakban szeretnénk megváltoztatni azt a logikát, hogy az uniós forrásokra ingyen pénzként tekintsenek a vállalkozások – mondta előadásában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Nem az lesz a cél, hogy életképtelen cégeket támogassunk, hanem olyanokat, amelyeknek csak kis segítség kell versenyképességük növeléséhez – emelte ki. Ebből adódóan k a visszatérítendő források arányát az előző hétéves periódushoz képest. A kombinált termékeket nagyobb arányban alkalmazzák majd, a vissza nem térintendő támogatású programok kiegészülnek a pénzügyi eszközök alkalmazásával. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) arányában és abszolút értékében is növekedni fog a pénzügyi eszközök aránya, amelynek mértéke mintegy 700 milliárd forint lesz.

A kormány célja az, hogy 2014-2020 közötti hétéves fejlesztési ciklus eredményeképpen a magyar gazdaság önfenntartóvá váljon 2020-ra, miután azt követően kevesebb fejlesztési forrásra számíthat az ország – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A korábbi hétéves periódusban mind a hét magyarországi régiónak külön operatív programja volt, addig a mostani ciklusban egy fedi le a központi régiót, egy pedig a többi hatot foglalja magában. E megoldás előnye, hogy ha egy adott vidéki régióban alacsony a forrásfelhasználás mértéke, akkor az uniós forrásokat át lehet csoportosítani a régiók között anélkül, hogy ahhoz az Európai Bizottság jóváhagyását is be kelljen szerezni, miután a központi régión kívüli összes régió fejlesztéseit már egy operatív program fedi le.

Újdonságnak számít az is, hogy a környezeti és energiahatékonysági operatív programban (KEHOP) lakásenergetikai felújítások is támogathatóak lesznek uniós forrásból. Évi 30 ezer lakás energetikai felújítására biztosítanak forrást, vagyis a teljes időszakban a lakossági szektorban ez 180 ezer lakást, több mint félmillió embert érint.

Lényeges változás az is a korábbi fejlesztési ciklushoz képest, hogy összehangolták a vidékfejlesztési programokat és a kohéziós forrásokat. Korábban ugyanis bizonyos lakosságszám alatt az adott település csak vidékfejlesztési támogatásra volt jogosult. Ebben a ciklusban nem lesz ilyen megkülönböztetés a települések között.

A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy egyedül Magyarországnak sikerült elérnie az EU-tagok közül, hogy 2014-2020 között az élelmiszer-feldolgozó ipar támogatható legyen uniós forrásokból. Emellett Brüsszel Magyarország esetében hagyta jóvá először azt, hogy a nagyvállalatok is kaphatnak visszatérítendő és vissza nem térítendő uniós támogatást, ha kkv-kal együtt valósítanak meg k+f tevékenységet.

Technológiai korszerűsítésre vonatozó támogatásoknál az új ciklusban nem lesz elvárás a létszám bővítése, legfeljebb annak megtartása. A létszámbővítést csak ott várják majd el, ahol a gépek nem váltják ki a munkaerőt (ilyen szektor például a turizmus és a vidékfejlesztés).