Egyensúlyozás a bóvli szélén: a román helyzet kísértetiesen hasonlít a 2006-ig tartó magyar gazdaságpolitikára

A román gazdaság problémái nem most kezdődtek, csak most kerültek a felszínre – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. 

Ahogy azt megírtuk, a tavaly 9,3 százalékos román költségvetési hiány a legmagasabb volt az Európai Unióban, az idei költségvetési hiánycél 7 százalék. A hitelminősítők emiatt stabilról negatívra rontották az ország államadósság-besorolásának kilátását.

A közgazdász szerint az impozáns növekedési számok az elmúlt években is jelentős egyensúlytalanságokat takartak el, és már előre jelezték, hogy

A politikai feszültségek a figyelem középpontjába állították a gazdaságot, miközben egyértelmű volt, hogy a választások után az új kormánynak szigorú megszorításokra lesz szüksége a hiány csökkentése és a piaci bizalom helyreállítása érdekében. Mindenképpen érdekes adalék, hogy a hitelminősítők hosszú éveken keresztül hallgattak a román gazdasági növekedés árnyoldalairól, az egyensúlytalanságok nem jártak leminősítéssel, nem került bóvli kategóriába a besorolás, pedig már hosszabb ideje annak határán állt.

Magyarországon is volt ilyen látványpolitika, 2006-ban meg is bukott

A román helyzet egyébként kísérteties hasonlóságokat mutat a 2006-ig tartó magyar gazdaságpolitikával, amely aztán rendkívül súlyos megszorításokat követelt meg, már a pénzügyi válságot megelőzően.

A „csoda” szót leginkább arra lehet használni az elemző szerint, hogy ilyen sokáig fenn tudott maradni az egyensúlytalanság. Jelentős költségvetési élénkítéssel, kiegészülve a beérkező uniós források tömegével könnyedén lehet gyors gazdasági növekedést elérni, azonban ha ez

• nem a gazdasági alapok megerősítésében,
• az exportképesség javításában testesül meg,

akkor az makrogazdasági egyensúlytalanságokat okoz, és annak előbb vagy utóbb összeomlás, gazdasági kiigazítás lesz a következménye – hívta fel a figyelmet.

Emlékeztetett, hogy a román költségvetési hiány már 2019-ben, a koronavírus-járványt megelőzően is 4,3 százalékot tett ki, vagyis a konjunktúra időszakában, gyors növekedés mellett is érdemben magasabb volt, mint a maastrichti hiánycél, a költségvetési fegyelem fellazulása már ekkor megkezdődött. Molnár Dániel hozzáfűzte: a 2020-as évek válságos időszakában is minden évben

Tavaly ütött be a baj

A fiskális fegyelem hiánya a tavalyi évben a választásokhoz kapcsolódó költségvetési költekezés nyomán csúcsosodott ki, a deficit a GDP 9,3 százalékára ugrott . De nemcsak a költségvetés halmozott fel jelentős hiányt, a fogyasztás importvonzata miatt a gazdaság egésze is eladósodott a külföld felé, a folyó fizetési mérleg hiánya 2018-tól nőtt a GDP 5 százaléka közelébe, amely az elmúlt években már a GDP 8 százalékára emelkedett, miközben a saját ásványkincsvagyon miatt az energiaválság hatása is visszafogott volt Romániában.

A folyó fizetési mérleg tetemes hiánya nagyfokú egyensúlytalanságot jelent, alapesetben az árfolyam leértékelődése következne a jelentős hiányból, amely alkalmazkodásra kényszerítené a gazdasági szereplőket, megdrágítaná az importot és javítaná az export versenyképességét, azonban a lej alacsony piaci forgalma, illetve a jegybank beavatkozása elodázta ezt a folyamatot, miközben a kiinduló alacsony adósságszint is teret biztosított a költségvetési lazításnak.

Az új román kormánynak megszorításokat kell végrehajtania

A politikai válság hozta felszínre a meglévő problémákat, amelyet a gyors gazdasági növekedés csak átmenetileg tudott elfedni. Várható volt, hogy az új kormánynak jelentős megszorításokat kell majd végrehajtania, a választási költekezés nem volt fenntartható hosszabb távon, ennek pedig meglesz a gazdasági ára, miközben a választások jelentős társadalmi feszültségekre is rámutattak, amelyeket a gazdasági növekedés nem tudott orvosolni.

A költségvetési hiány csökkentése most a legfontosabb feladat, ez vissza tudja szerezni a befektetői bizalmat, miközben a folyó fizetési mérleg deficitjét is mérsékli. Ehhez csökkenteni kell a kiadásokat és növelni a bevételeket az adók emelése révén, aminek természetszerűleg meglesznek a gazdasági következményei is lassabb gazdasági növekedés, romló – lassabb ütemben javuló – életszínvonal formájában. Eközben társadalmi feszültségek is sújtják az országot, ami az elmúlt időszak választásain is visszatükröződött, mivel nem minden társadalmi csoport részesült a fellendülésből, továbbra is jelentős egyenlőtlenségek jellemzik az országot.