Év végi nyugdíjbiztosítási hajrá
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKemény év végi hajrá jöhet a nyugdíjbiztosításoknál: december végéig köthet ugyanis új szerződést, illetve módosíthatja a meglévő összegét az, aki ki szeretné használni a január 1-jétől lehetséges adójóváírás lehetőségét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerint, miközben az év utolsó hónapjai hagyományosan is intenzívebbek az életbiztosítási piacon, a nyugdíjbiztosítások után igényelhető adókedvezmény lehetősége az év utolsó napjaiban várhatóan tovább erősítheti a kötési hajlandóságot. 2014. január 1-jétől a nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyek az általuk befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeget, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot jóváírhatnak nyugdíjbiztosítási számlájukon. Vagyis az adóév végéig – december 31-éig – még optimalizálható az adójóváírás összege.
„A kedvezménnyel a nyugdíj-előtakarékossági számlához, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményéhez hasonló kedvezmény társul a jövőben a nyugdíjbiztosításokhoz is, ez pedig reményeink szerint jelentősen növelni fogja az időskorra történő öngondoskodási hajlandóságot és azon belül a biztosítások szerepét is. Az új kedvezmény bevezetése jelentős lépés, mivel a társadalom széles rétegei számára biztosítja a támogatott öngondoskodás lehetőségét” – hangsúlyozta Molnos Dániel, a szervezet főtitkára. A kedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló nyugdíjbiztosítási termékek négyféle biztosítási esemény bekövetkeztekor nyújthatnak szolgáltatást: ha a biztosított megszerzi a társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot, vagy egészségi állapota 40 százalékos vagy nagyobb mértékben károsodik, eléri a szerződés kötésekor érvényes törvényes nyugdíjkorhatárt, illetve ha elhalálozik.
A Mabisz adatai szerint 2014 első háromnegyed évében a biztosítók több mint 45 ezer darab nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek. A piacon jelenleg 50-féle adókedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződés érhető el, közülük 45 unit-linked típusú, 5 pedig hagyományos termék. Az egy szerződésre jutó éves átlagos állománydíj elérte a 212 ezer forintot. A nyugdíjbiztosítási bevételek hozzájárultak az évek óta kínlódó életbiztosítási piac növekedéséhez is: az idei év első kilenc hónapjában az életbiztosítási szegmens csaknem 335 milliárd forintos összesített díjbevételt könyvelhetett el, 3,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A biztosítók pedig láthatóan bíznak a magyar piacon még viszonylag új termékben, és a piackutatások tanúsága szerint derűlátásuk nem alaptalan. Az Aegon nyugdíj-felkészültségi felmérésének adatai alapján például még a közepes és magas éves jövedelemkategóriába tartozó magyarok is tartanak a nyugdíjas évektől. A közepes jövedelműek 41 százaléka nagyon vagy valamelyest pesszimista azzal kapcsolatban, hogy neki és partnerének, illetve házastársának lesz elegendő pénze arra, hogy egészségügyi kiadásait fedezze idős korában. A magas jövedelmi kategóriába tartozó válaszadók 28 százaléka állította ugyanezt. A közepes jövedelműek ötöde, a magas jövedelműeknek pedig tizede kifejezetten pesszimista ebben a kérdésben. Előbbieknek csupán 15 százaléka nagyon optimista, utóbbi kategóriában ugyanez az arány 21 százalék.
Az Aegon nyugdíjkutatási eredményeiből az is kiolvasható, hogy a közepes éves jövedelemmel rendelkezők csaknem negyede (24 százalék) úgy véli, nyugdíjas korában szüksége lesz gyermekei anyagi támogatására. A válaszadók 5 százaléka azt mondta, szülei segítségére szorul majd, 6 százalékuk pedig valamely más családtag – például a partner, házastárs – támogatásával számol. A magas éves jövedelműek 15 százaléka gondolja, hogy gyermekeitől kell majd támogatást kérnie, 6 százalékuk valamely másik családtagra számít. Magas a bizonytalankodók aránya: a közepes jövedelműek 41 százaléka nem tudja megmondani, lesz-e szüksége anyagi támogatásra, a magas jövedelműeknek több mint negyede (26 százalék).
Rosszabb helyzetben a nők
A nőknek a férfiakéhoz hasonló elképzeléseik vannak a nyugdíjas évekről, de a lehetőségeik mások, rosszabbak – derül ki az Aegon átfogó, 15 országban végzett, kifejezetten a nők szempontjait vizsgáló kutatásából. A nőket gyakran a hagyományos nemi szerepeknek való megfelelés hozza hátrányos helyzetbe: jövedelmük ugyanis alacsonyabb, ami meghatározza a majdani nyugdíjukat és a megtakarítási képességeiket egyaránt. Így sok országban aggodalommal várják a nők a nyugdíjas éveket. Magyarországon például 75 százalék az ezzel kapcsolatos negatív és csak 54 százalék a pozitív említések aránya.
