Marsi Erika: a ’90-es évek bankrendszeréhez hasonlítunk

Kockázat A régiós országok közül Magyarországon csökkent a leginkább a hitelezés a válság óta, miközben a bankrendszer működése a legkevésbé hatékony – mondta Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ elnökhelyettese Világgazdaság konferenciáján. A portfolió minősége csak Romániában rosszabb, mindez pedig azt mutatja, hogy a magyar bankrendszerrel komoly gondok vannak – fejtette ki.

Mindez Marsi Erika szerint nem róható fel a külföldi tulajdon magas arányának. – Nem mondhatjuk, hogy a hatékony és sikeres bankrendszer működésének garanciája a külföldi vagy a magántulajdon. Ha egy bank prudensen működik, akkor mindegy, hogy külföldi, állami, vagy más hazai tulajdonú. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a külföldi tulajdon dominál és a szektor stabilan működik. Szlovéniában viszont jelentős, 60 százalékos az állami tulajdon – éppen folyamatban van a bankrendszer privatizációja –, mégis rendszerszintű csődök vannak. Marsi Erika rámutatott, hogy a válság után, majd a bankadó bevezetését és a végtörlesztést követően is nagy visszaesés alakult ki a hitelezésben. Szerinte most is lehet egy törés a devizahitelesek forintosításával.

Nem hatékony a magyar bankrendszer, sok az adó, és egyre több bank fordul a rövid lejáratú, magas kamatú termékek értékesítése felé – fejtette ki a szakértő. A tranzakciós adó miatt emelkedtek a díjak, a bankolás azoknak fog drágulni, akik csak alapszinten használják a bankot.

A vállalati hiteleknél közelítünk a ’90-es évek bankrendszeréhez, ami azt jelenti, hogy a jól működő vállalatok könnyen és olcsón kapnak hitelt. A kérdés az lesz, hogy az átlagos vagy annál rosszabb vállalkozások hogyan juthatnak hitelhez – emelte ki. Ebben enyhíthetnek az állami programok, de szükséges lenne, hogy piaci alapon működjön a hitelezés – tette hozzá.