MNB: páncélököllel lőttünk

Elindítottunk a világ legnagyobb programját, amely megmentette Magyarországot a hitelösszeomlástól – mondta Magy Márton, az MNB igazgatója. – A központi bank növekedési hitelprogramja (NHP) az ország GDP-jéhez vagy a hitelállományhoz képest a legnagyobb azok közül, amit a jegybankok bevetettek, és nélküle még most is erős hitelvisszaesés és alacsonyabb GDP-növekedés lenne az országban. – Az NHP idén 1 százalékkal segíti a gazdaság növekedését a hitelállomány emelkedésén keresztül – mutatott rá.

Hosszú hitelvisszaeséséi szakaszon vagyunk túl a vállalati hitelezésben, és azt tudtunk elérni a hitelprogrammal, hogy megállítottuk a visszaesést – emelte ki Nagy Márton. Sokan felróják z MNB-nek, hogy csak megállította a hitelezés visszaesését, a jegybank igazgatója szerint ez mégis nagy eredmény, mert 5 százalékot emelték a dinamikát.

Az eurzónának például nem sikerül megállítani a hitelezés visszaesését, a déli országokban nagyon mély visszaesés látható, ami hitelösszeomlásnak felel meg. Magyarország egy hosszú, ötéves hitelvisszaesési perióduson van túl, de már nincs hitelösszeomlás. Nagy Márton szerint a hitelállomány stagnálásának fenntartása is nagyon nehéz dolog. Ezt segíti, hogy havi szinten 55-60 milliárd forintot helyeznek ki a bankok az NHP-ból.

Az idei év végéig 550-600 milliárd körüli NHP kibocsátást fogunk elérni a program második szakaszában, amivel az összes programban kihelyezett hitel állománya 1300 milliárdra emelkedik. Év végére 17 ezer vállalat jut hozzá az NHP-hoz, legutóbb 16 ezernél állt a számláló – mondta Nagy Márton. A szakértő elismerte, hogy a piaci hitelezés nem nagyon élénkül, de jelenleg a jövő év végéig meg van hirdetve a program. – Még mindig nem lehet egyedül hagyni a piacot, vagyis továbbra is működnie kell a jegybanki hitelprogramnak – vélekedett az MNB igazgatója.

Az Európai Központi Bank is rájött arra, hogy fix kamaton kell adnia a hiteleket. Az eddigi hitelprogramjai változó kamatozásúak voltak, az új program azonban fix kamatot alkalmaz. Ezt mi hamarabb bevezettük, olyan programot állítottunk össze, ami fix kamatozású, ezért kiszámíthatóságot ad a vállalatoknak – hangsúlyozta az MNB igazgatója.

A hitelezésben az állami programok szerepe 2006 óta emelkedik. Az utóbbi időben az Magyar Fejlesztési Bank „lefagyott” és az NHP vette át a helyét. Ez azért van, mert az Eximbank programjával kiegészítő hatású a jegybank programja, azért tudott nőni az Exim szerepe a kkv-finanszírozásban. A kkv-hitelállomány 4000 milliárd forintos összegének 40 százaléka, vagyis majdnem minden második az állami szektorból vagy a jegybanki hitelprogramból jön. Nehéz azt mondani, hogy ez normális, de egy olyan hitelszűke esetén, amiben Magyarország volt, „bazookával” (páncéltörő rakéta) kellett lőni – fejtette ki Nagy Márton.

Az MNB prognózisa szerint az idei év utolsó negyedévében a hitelezés visszaeshet bázishatás miatt, de 1 százalék körüli állománynövekedéssel számolunk a teljes vállalati hiteleknél jövőre. A kkv-szektorban ennél gyorsabban nőhet a hitelezés. A hitelezési feltételek még mindig nagyon szigorúak, és a bankrendszer ugyan kicsit enyhített ezen, de ez nagyon kevés ahhoz képest, hogy 2008 óta mennyit szigorított. Nagy Márton szerint még most is sokkal szigorúbbak a hitelezési feltételek, mint a válság előtt.

A kkv-kölcsönök korszaka jön

Nem toljuk bele a kkv-kat egy olyan adósságspirálba, mint ami a háztartásokkal történt, mert a hitelállomány még így is elmarad a régiós országokétól – emelte ki Nagy Márton. Az MNB igazgatója hangsúlyozta, a rendszerváltás után a nagyvállalatok kaptak hiteleket, majd a 2000-es években a lakossági hitelállomány dinamikus növekedése következett. A kkv-hitelelezés korszaka 2013-ban indult meg, vagyis lényegében most kezdték el felfedezni ezt a szektort.