Az EKB-döntés lendületet adott a tőzsdéknek is

Rövid hazai piaci áttekintés:

A kötvénypiacon a hozamgörbe hosszú végénél láthattunk elmozdulást, ugyanis az 5, 10 és 15 éves papírok esetében is 8-9 bázisponttal tolódott feljebb a görbe.

A tegnapi 3, 5 és 10 éves kötvény aukciót inkább az óvatosság jellemezte. Az ÁKK 58 milliárd forintnyi mennyiséget hirdetett meg, melyre 84,4 milliárd forint értékben érkezett ajánlat. Végül 60 milliárd forint értékben vontak be forrást, amihez még a délutáni nem-kompetitív aukción további 6,3 milliárdot értékesítettek (szemben a meghirdetett 24 milliárd forintnyi keretösszeggel). A 3 éves papírok átlaghozama 2,25% lett, ami az előző 3 éves aukciós átlaghozamhoz képest 29 bázispontos hozamesést jelent. Az 5 éves kötvény esetében 2,62% lett az átlaghozam, amely 34 bázisponttal alacsonyabb a két héttel ezelőtti hasonló futamidejű kibocsátás átlaghozamától. A 10-éves kötvények esetében pedig a 3,15%-os átlaghozam 27 bázisponttal alacsonyabb a szintén két héttel ezelőtti hasonló futamidejű kibocsátás átlaghozamánál.

  
Nemzetközi helyzetkép:
A nemzetközi devizapiacon az EUR/USD árfolyama nagyot mozgott tegnap, a kurzus 1,16-ról 1,131-ig esett, amely 11 éves mélypontot jelent.

Meredeken emelkedtek tegnap a vezető tengerentúli tőzsdék, a jó hangulat zárásig kitartott (Dow 1,48%, Nasdaq 1,77%, S&P500 1,52%).

Kitörő örömmel fogadták a befektetők Mario Draghi szavait, aminek hatására az FTSE 100 index 1,02%-ot, a DAX index 1,32%-ot, a CAC 40 index pedig 1,52%-ot emelkedett Európában.

Pozitív hangulat uralkodott az ázsiai tőzsdéken is: a Nikkei 1%-ot, a Shanghai index 0,35%-ot, a Hang Seng index pedig 1,2%-ot emelkedett.

A nemzetközi árupiacon a szaúdi király halála és az ECB likviditásnövelése együtt eredményezte, hogy a WTI 47 dollár fölé tudott emelkedni. Ugyanakkor a kínai import adatok némi lassulást mutattak januárra. Különösen érdekes volt, hogy a szaúdi szállítások mennyivel csökkentek, amit a piac úgy értelmez, hogy a szaúdiaknak újabb jelentős diszkontot kell adni, ami ismételten árháborúhoz vezethet. A szaúdi király halála pedig kiélezheti a trónöröklés kérdését a királyságban, ami nem egyértelműen szabályozott, ha a király fiainak generációja lép be. Ez pedig politikai bizonytalanságot hozhat a világ második legnagyobb termelőjénél. Az arany ára 1300 dollár alatt maradt az ECB tegnapi döntése ellenére. A piac egy része továbbra is negatív az arannyal kapcsolatban, mivel gazdasági fellendülésre számítanak, ami a kamatok emelkedéséhez vezethet.

Emelkedést mutatnak a tengerentúli határidős börzék.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Az EKB bejelentette az államkötvény vásárlások megkezdését. Az EKB eszközvásárlásának volumene havi 60 milliárd euró, amibe beletartoznak a fedezett kötvényvásárlások és ABS vásárlások is, azonban ezek mérete eddig minimális volt. A jegybank befektetői kategóriába tartozó kötvényeket fog vásárolni 2 és 30 év közötti lejárattal az EKB jegyzett tőkéjének arányában. Így nagyrészt német, francia, olasz és spanyol kötvényeket fognak vásárolni, ugyanakkor kimarad Görögország és Portugália is a programból. Az eszközvásárlásokat március és 2016 szeptembere között hajtja végre a jegybank, így a program keretösszege minimum 1080 milliárd euró azonban Mario Draghi többször hangsúlyozta, hogy a most bejelentett vásárlások meghosszabbíthatóak. A feltételek nagyjából megfelelnek a várakozásoknak és az egy nappal korábban kiszivárgott verziónak. Újságírói kérdésre válaszolva Mario Draghi elmondta, hogy az EKB akár negatív hozamú kötvényeket is fog vásárolni, ami jelenleg a 2 és 5 év közötti német államkötvényeket érinti.
A célzott hosszú távú refinanszírozási TLTRO program kamatát 10 bázisponttal csökkentették, így már az alapkamaton fog 2018-ig szóló változó kamatozású finanszírozást adni a kereskedelmi bankoknak a jegybank.
Bár egyelőre görög államkötvényeket nem vásárolnak, de ígéretet tettek rá, hogy az SMP kifutását követően júliustól rájuk is kiterjesztik. Ezáltal egyfajta motivációt adva Görögországnak.

A hétvégi görög parlamenti választásoktól a szélső baloldali Szíriza győzelmét várják. A 300 fős parlamentben a legtöbb szavazatott kapó párt automatikusan 50 széket kap. A fennmaradó 250 hely a szavazatok arányában oszlik meg. Az a párt vagy koalíció, amely 151 helyet szerez meg alakíthat kormányt. A Szíriza ha egyedül kíván kormányt alakítani, akkor a szavazatok 42%-át kell megszereznie, ez 10%-kal több mint az előzetes felmérésekben szereplő adat. Így elég egyértelmű, hogy koalíciós partnert kellene találnia a pártnak, ami nem lesz könnyű. Ha nem sikerül semmilyen formában sem kormányt alakítani, akkor márciusban új választások jöhetnek. 

A délelőtt folyamán eurózónás termelői és szolgáltatóipari PMI adatok mellett brit kiskereskedelmi statisztika lát napvilágot.