Gondot okoz a régióban a frank

Nem csak a svájci gazdaságra lehet katasztrofális hatással a Svájci Nemzeti Bank váratlan döntése, hanem a devizahitelesek is szenvedni fognak a legtöbb országban. Az SNB csütörtökön eltörölte a három és fél éve sikeresen fenntartott 1,20-as euró/frank árfolyamküszöböt, amelynek hatására paritásra erősödött az alpesi deviza.

Magyarországon ennek ellenére visszafogottak lehetnek a hatások, hiszen a legtöbb hitelest a kormány megszabadította a devizaadósságtól. A frankban eladósodott lengyelek, horvátok vagy románok viszont nehezebb helyzetbe kerülnek. Lengyelországban a GDP 7,7 százalékát teszi ki a frankhitelek állománya a Citigroup összesítése szerint, és euró/frank paritáson számolva 17 százalékos törlesztőrészlet-emelkedés várható az alpesi deviza erősödése miatt. Az alacsony üzemanyagárak kedvező fogyasztási hatását máris eltüntetheti a frank szárnyalása, és a rendkívül alacsony, mindössze 3 százalékos nem teljesítő hitelek arányát is növelheti.

A negatív hatások miatt az ellenzék azt javasolja, hogy a magyar példa alapján váltsák át a hiteleket hazai devizára. Ez a Citigroup szerint kockázatot jelent a zloty árfolyamára nézve is. Marcin Jabloczynski, a Deutsche Bank varsói közgazdásza szerint nincs ok a pánikra. Ugyan a zloty zuhanásától szenvednek a hitelesek, a svájci negatív kamat enyhítheti ezt
A lakosság devizahiteleinek állománya 38 milliárd euró, amelynek a 80 százaléka svájci frank a Morgan Stanley becslése alapján. A frank szárnyalásának hatását tompítja, hogy az SNB az árfolyamküszöb eltörlésével párhuzamosan csökkentette a kamatot, mivel a frankhitelek a Liborhoz (a 3 hónapos svájci kamathoz) kötöttek. A Morgan Stanley elemzői azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a bankok sokkal jobb helyzetben vannak Lengyelországon, mint Magyarországon, ahol a nem teljesítő hitelek aránya 25 százalékos.

Nem annyira súlyos a helyzet Romániában, ahol a legtöbb devizahitelt euróban vették fel a háztartások. A 200 ezer román devizahitelesnek azonban komoly gondot fog okozni a törlesztőrészlet emelkedése. Darius Valcov pénzügyminiszter pénteken késő este a jegybank vezetőivel konzultált a helyzetről. Valcov szerint a tanácskozáson két megoldás körvonalazódott: az egyik a hitelek lejre – esetleg euróra – váltása, a másik pedig a törlesztések átütemezése a futamidő meghosszabbításával. Hozzátette: egyik megoldást sem szeretnék kötelezővé tenni, mert „Románia szabad piacgazdaság és a kormánynak tartózkodnia kell a magántulajdonú bankokat károsító beavatkozástól”.

Horvátországban több mint 270 milliárd kuna (35,9 milliárd euró) frankhitel van, ennek kisebb része fogyasztási hitel. A nem teljesítő frankhitelek aránya 27,5 százalékos volt tavaly szeptember végén. A frank szárnyalása Horvátországban is komoly problémákat okozhat, a bankok azonban úgy vélik, hogy képesek lesznek kezelni az egyre több nem fizető hitelt. Ausztriában a háztartásoknál és a vállalatoknál lévő frankhitelek állománya közel 30 milliárd euró volt a tavalyi év végén. Itt jelentős a jelzáloghitelek aránya, Csehországban azonban nem terjedtek el a devizahitelek, így ők megúszták az SNB lépését.

Szerbiában szerencsére nem frankban, hanem inkább euróval adósodtak el. A 285 milliárd dináros euróhitel-állományhoz mindössze 23,5 milliárd dinár frankhitel társul. A külföldi devizában lévő hitelekből mindössze 8,5 százalék a svájci frank alapú. Mindez csökkenti a frank szárnyalásából adódó kockázatokat. Igaz, a régiós devizák az euróval szemben is gyengülnek, de sokkal kisebb mértékben.

Eddig is láthattunk olyat, hogy a rövid lejáratú euróövezeti állampapírok hozama negatív volt, most azonban egy hosszú lejáratú kötvény vásárlásáért nem jár hozam. A hét elején mért 21 bázispontos szintről mínusz 4-re csökkent a 10 éves kötvény hozama. Csak a 15, a 20 és a 30 éves papírokért fizet hozamot Svájc.

A részvények zuhanása és a gazdasági nehézségek fokozódása támogatja a kötvénypiacot.

Eddig is láthattunk olyat, hogy a rövid lejáratú euróövezeti állampapírok hozama negatív volt, most azonban egy hosszú lejáratú kötvény vásárlásáért nem jár hozam. A hét elején mért 21 bázispontos szintről mínusz 4-re csökkent a 10 éves kötvény hozama. Csak a 15, a 20 és a 30 éves papírokért fizet hozamot Svájc.

A részvények zuhanása és a gazdasági nehézségek fokozódása támogatja a kötvénypiacot. -->