BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ötéves rekord jöhet a lakáshiteleknél

Tavaly november végéig 217,7 milliárd forintnyi új, hazai fizetőeszközben denominált lakáshitelt vettek a háztartások, amely 59,7 százalékkal haladja meg a 2013 első tizenegy hónapjában regisztrált összeget – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból.

Mindezek alapján az év egészére 240 milliárd körüli új kihelyezés várható, amely látványos ugrást jelent a 2013-ra kimutatott 151,1 milliárd forintnyi hitelhez képest.

Az első tizenegy hónap alapján ráadásul az elmúlt öt év legjobbját produkálta a lakáshitelpiac: a tavalyi új kihelyezési mennyiséget csak 2012-ben sikerült megközelíteni, ám az akkori adatot jelentősen torzították a kedvezményes végtörlesztés nyomán belépett új forinthitelek.
Az új kihelyezések tavalyi megugrása több tényezővel is magyarázható. A legfontosabb, hogy a gazdasági válság okozta sokk óta eltelt időszakban nagyon komoly halasztott kereslet halmozódott fel a piacon. Ehhez hozzáadódik, hogy a sorozatos jegybanki kamatcsökkentések nyomán ma már forintalapú hitelekhez is igen olcsón hozzá lehet jutni, ráadásul maguk a pénzügyi szolgáltatók is a lakáshitelezést tartják az egyik olyan területnek, ahol van tér a növekedésre.

Az Otthon Centrum közelmúltban megjelent elemzése is igen optimista képest festett a lakáshitelpiac idei kilátásairól. Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója szerint, míg az elmúlt években 10-15 százalék volt a hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya, tavaly már átlépte a 20 százalékot, sőt az év második felében a 25 százalékot is megközelítette, az OC által bonyolított vásárlásoknál. A hitelezés fellendülése a lakáspiaci forgalom növekedésében is tetten érhető, 2014-ben körülbelül 20 százalékos volt a bővülés.

Az Otthon Centrum szakértői szerint van azonban néhány tényező a piacon, ami komolyan befolyásolhatja az idei trendeket, például a most életbe lépő MNB adósságfék szabályozás. Ez valójában két szabályt jelent, egyrészt a jövedelemarányos törlesztő részlet mutatót (JTM), ami a hitelfelvevő legális jövedelmének arányában korlátozza a törlesztő részletet, másrészt a hitelfedezeti mutatót (HFM), amely a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitelösszeget.

A szabályok féken tarthatják a hitelezés túlzott felfutását. Másrészről kérdés, hogy a devizahiteles csomag előírásainak alkalmazása mennyi erőforrást köt le a bankoknál, illetve von el az új hitelek kihelyezésétől. Ám ez csak egy egyszeri hatás, az elszámolások megtörténtével a kapacitások felszabadulhatnak. Mindezek alapján az Otthon Centrum várakozásain szerint tovább bővülhet a lakáscélú hitelek kihelyezése, a 2014-es bázisra vetítve 10-15százalékos növekedést valószínűsítenek 2015-ben.

Több a személyi kölcsön is

A fogyasztási hiteleknél is igen jól alakult 2014 első tizenegy hónapja. Januártól novemberig 107,8 milliárd forintnyi személyi hitelt folyósítottak a pénzügyi szolgáltatók, amely 29,1 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A folyószámlahitel-kereteiket tizenegy hónap alatt összesen 4139,1 milliárd forinttal terhelték meg a háztartások, amely bő 140 milliárd forinttal szintén magasabb a bázisnál. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont még óvatosabb a lakosság, az ott kihelyezett 32 milliárd forint stagnálást jelent.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.