Tovább folytatódott tavaly is a pénzügyi szolgáltatók fiókhálózatának zsugorodása Magyarországon: míg a szövetkezeti hitelintézetek és a kereskedelmi bankok 2013 végén még összesen 3157 fiókot üzemeltettek, a múlt év harmadik negyedében már csak 3085-öt, és ez a szám az év végéig nyilvánvalóan tovább csökkent.
A fiókszám lassú apadásának három oka is van. Egyrészt a hazai nagy és közepes lakossági bankok egy része takarékossági/hatékonysági okból bezárt néhány egységet, másrészt pedig a szövetkezeti hitelintézeti szektorban is nő a koncentráció, ami a fiókszám csökkenésével is együtt jár. A harmadik ok pedig, hogy az elmúlt években több szövetkezeti hitelintézet, és kisbank is eltűnt a piacról, ami természetesen tovább ritkítja a szolgáltatás nyújtására alkalmas egységeket.
A lassú zsugorodás fékeződésére pedig láthatóan nem sok az esély. 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank hat piaci szereplőnek vonta vissza a működési engedélyét: ebből öt szövetkezeti hitelintézetként, egy pedig kisbankként működözz. A tavaly bedőlt hat szereplő pedig – bár egyikük sem számított igazán jelentős versenyzőnek – a honlapok tanúsága szerint összesen 50 fiókot működtetett (illetve az elszámolás céljából még működtet is), ami azért érezhető lesz az értékesítési egységek számában is.
Az egyenleget tovább rontja a közepes súlyú szereplőnek számító Sberbank múlt hónapban tett bejelentése, amely szerint bezárja öt értékesítési egységét, amelyek közül négy működött a fővárosban, egy pedig Esztergomban. Budapesten így is marad még 16 fiók, de Esztergomból ezzel teljesen kivonult a bank. A hitelintézet akkori tájékoztatása szerint azért vált szükségessé a lépés, mert a fiókok nem működtek elég hatékonyan, ám leszögezték, hogy újabb egységek bezárásáról nincsen szó.
A közeljövő eseményeit nagyban befolyásolja majd az is, hogy mi történik a magyarországi bankpiacon, vagyis bekövetkezik-e a jegybank által már többször hangsúlyosan előrejelzett koncentráció. Az mindenesetre valószínű, hogy ha az állam valóban összevonja a tulajdonába került MKB-t és Budapest Bankot – és erre megvan minden esély – az a fiókok racionalizálásával is együtt jár majd, és a két bank jelenleg több mint 190 egységből álló hálózata csökken némileg. A takarékszövetkezeteknél pedig a bedőléseknek már kicsi az esélye, ám az évek óta tartó koncentráció további változásokat hozhat a hálózatban is.
A bankfiókok számának zsugorodása természetesen együtt járt az alkalmazotti létszám csökkenésével is az elmúlt években. Az MNB adatai szerint, míg 2008-ban még csaknem 44 ezer embert foglalkoztatott a teljes hitelintézeti szektor, 2014 harmadik negyedévére az átlagos alkalmazotti létszám 38 ezer környékére süllyedt. A létszámcsökkenés tavaly is folytatódott: szeptemberben bő ötszáz munkatárssal fogalkoztattak kevesebbet a bankok és szövetkezeti hitelintézetek, mint 2013 végén.
Növekedés a kisbankoknál
A hálózat zsugorodása eltérő mértékben érintette az egyes szolgáltatói csoportokat. A nagybankok – ahová jelenleg a 8 legnagyobb szereplő sorolható – 39 fiókkal üzemeltettek kevesebbet szeptemberben, mint 2013 végén, és összesen 1209 helyen szolgálták ki ügyfeleiket. A kis- és középbankoknál viszont látványosan, 227-ről 370-re emelkedett az értékesítési egységek száma: ám ez sem a növekedési stratégiák elindításával magyarázható, hanem azzal, hogy az elmúlt időszakban több takarékszövetkezet döntött úgy, hogy regionális kisbankként folytatja. Részben ugyanezzel magyarázható az is, hogy a szövetkezeti hitelintézeti fiókok száma 1665-ről 1490-re csökkent.
