A késlekedő minisztérium miatt semmisítette meg a jégeső percek alatt a gazdák többhavi munkáját
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMég zajlik az elmúlt napok jégkárainak felmérése, ezért egyelőre nincs pontos adat arról, mekkora veszteséget szenvedtek el a gazdálkodók – mondta a Világgazdaságnak Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke. Az azonban már látszik, hogy a szupercellák elsősorban az ország déli és délnyugati térségeiben okoztak károkat. Az alelnök tájékoztatása szerint a jégesővel járó szélsőséges időjárás, a jégkár Zala és Somogy térségétől Baranyán, Bács-Kiskunon és Csongrád-Csanádon át egészen Békés vármegye déli részéig érintette a gazdálkodókat. A károk pontos felvételezése még folyamatban van.
Jégkár: félgőzzel működőtt a rendszer
Süle Katalin hangsúlyozta: a jégkármérséklő rendszer nem állt le, a viharos időszakban 283 talajgenerátor kapott bekapcsolási parancsot. Ugyanakkor az idei szezonban megváltozott a rendszer működési rendje: június 3-tól a generátorokat már csak a legmagasabb fokozatú, piros riasztás esetén indítják be. Ez az automata és a manuális generátorokra egyaránt vonatkozik.
A változás oka az, hogy a rendszer működéséhez szükséges támogatási megállapodást az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériummal (Agrárminisztérium) még nem írhatták alá. Süle Katalin rávilágított: ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelenleg a tavalyi évből megmaradt ezüst-jodid készletekkel tud gazdálkodni, és emiatt kellett szigorítani a bekapcsolás feltételein.
Az alelnök kiemelte: bár a jégkármérséklő rendszer működtetését jogszabály alapján a kamara végzi, a rendszer valódi felelőse az Agrárminisztérium, a feladat ellátásához pedig közfeladat-finanszírozás járna. Ezt az összeget azonban a kamara eddig nem kapta meg, mivel a szükséges megállapodást idén, eddig még nem írták alá.
A Világgazdaság kérdésére Süle Katalin kitért arra, hogy a korábbi években a talajgenerátorok már narancs riasztás esetén is működésbe léptek. Most azonban, a rendelkezésre álló hatóanyag korlátozott mennyisége miatt, csak piros riasztásnál tudják bekapcsolni a rendszert. Ez azt jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor narancs riasztás volt érvényben, de piros riasztást nem adtak ki, a generátorok nem indultak el úgy, ahogy a korábbi gyakorlat szerint elindultak volna. Márpedig a mostani jégeső olyan területeket vert el, amelyek esetében csak narancsriasztást kaptak a metorológiai adatokat szolgáltató cégtől.
Így látta mindezt Bóna Szabolcs agrárminiszter
Ezek a tények jelentősen árnyalják Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter nyilatkozatát, aki a káresemények kapcsán nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy "a jégkármentesítő rendszer működött.. de az ilyen szélsőséges időjárási jelenségek esetében azonban a veszélyeztetett terület és a cellák mozgása gyakran kiszámíthatatlan, ami komoly kihívást jelent a védekezés számára." Látható, hogy a pusztítás azért volt eerőteljesebb, mert a jégkárelhárító rendszer csak félgőzzel működőtt, mivel az annak fenntartásáért felelős minisztérium késlekedett a finanszírozási szerződés aláírásával. A miniszter egyébként az is közölte:
Együttérzünk minden gazdálkodóval, akinek hónapok munkáját veszélyeztette vagy semmisítette meg néhány perc alatt a jégeső.
Minden esetre a kár bekövetkezte után úgy tűnik van remény a változásra.
A kamara alelnöke kérdésünkre arról is beszámolt, hogy a minisztériummal folyamatosak az egyeztetések, és a legfrissebb jelzések szerint előrelépés várható az ügyben. Mint mondta, bíznak abban, hogy záros határidőn belül aláírják a finanszírozáshoz szükséges megállapodást. Az azonban egyelőre továbbra is kérdéses, hogy a későbbiekben vissza tudnak-e térni a korábbi működési rendhez, vagyis ahhoz, hogy a talajgenerátorok már narancs riasztás esetén is bekapcsoljanak. Ez Süle Katalin szerint a további egyeztetések eredményétől függ, vagyis feltételezhetően attól, mekkora forrást biztosít majd a tárca a rendszer fenntartására.
