Átmeneti volt a javulás

Herman Bernadett

Csak átmeneti javulást hozott a lakossági hitelportfóliókban az elszámolás és a forintosítás. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis a második negyedévben ismét nőtt a nem teljesítő hitelek aránya: a háztartások bruttó hitelállománya 5783,5 milliárd forint volt, ennek 16,3 százaléka volt az első fél év végén legalább 90 napon túl késedelmes. Március végén a nem teljesítő hitelek aránya még csupán 15,6 százalékos volt, ami hatalmas javulásnak számított a tavaly év végén mért 19,3 százalékos arányhoz képest. A nem teljesítő hitelek visszaesésének legfőbb oka akkor az elszámolás volt, amelynek köszönhetően több mint 300 milliárd forintnyi bedőlt hitel is kikerült a rendszerből.

A féléves adatokból azonban arra lehet következtetni, hogy a korábban nehéz helyzetben lévő adósok továbbra sem fizetnek, így a bedőlt hitelállomány folyamatosan épül vissza. A piaci alapú forintlakáshitelek állománya június végén 2224 milliárd, a szabad felhasználású forint-jelzáloghiteleké valamivel több mint 1700 milliárd forint volt a fél év végén, leginkább ezek a portfóliók romlottak március óta, három hónap alatt összesen több mint 76 milliárd forintnyi dőlt be ezekből. A piaci lakáshiteleknél így egy százalékponttal, 13,7 százalékosra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig több mint 3 százalékponttal, 26,4 százalékosra ugrott a nem teljesítők aránya.

Ezekből egyre kevesebbet fizetnek pontosan az adósok, három hónap alatt 356 milliárd forinttal csökkent a nem késedelmes állomány, ami a lakáshiteleknél alig éri már el az 1600, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig a 900 milliárd forintot, vagyis a kölcsönöknek alig több mint a felét törlesztik rendszeresen. Az átstrukturált hitelek aránya továbbra is magas, a lakáshiteleknél megközelíti a 14 százalékot, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél csaknem 27 százalék, de később ezekből is sok bedől. A hitelkiváltás a lakáshiteleseknek legalább a felénél nem jöhet szóba, mivel a fennálló tartozásuk az ingatlan értékének több mint 80 százalékát teszi ki.

A megmaradt deviza-lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek száma nagyon gyorsan csökken, június végén már a 10 ezret sem érte el, az állomány pedig csupán 64 milliárd forint. Ennek elég jelentős része bedőlt hitel, a lakáshiteleknél 24, a szabad felhasználásúaknál 45 százalék a nem teljesítők aránya. Az érintett adósokkal egyébként most augusztusban és szeptemberben számolnak el a bankok, akkorra ezek a számok javulhatnak.

A forintosításra váró autó- és személyi hitelek állománya folyamatosan fogy. Június végére alig 30 ezer deviza-személyihitel és 95,5 ezer deviza-autóhitel maradt a háztartásoknál. A személyi hitelek állománya elenyésző, nem éri el a 14 milliárd forintot, az autóhiteleké 120 milliárd forint. A megmaradt személyihitel-állomány nagyon rossz, csaknem 40 százaléka bedőltnek számít. Az deviza-autóhitelesek viszont lényegesen jobb adósok, az állománynak mindössze 4 százaléka késedelmes 90 napon túl. A forint-autóhiteleknél sokkal rosszabb a helyzet, ezek közül minden második nem teljesítőnek számít. A lakosság továbbra is nettó törlesztőnek számít, sem a folyószámla-, sem a kártyahitelek nem csábítják. Mindkét hiteltípusból csökkent valamelyest az állomány a második negyedév során, a nem teljesítő állomány aránya pedig stabil maradt.