Jelentősen lassult a lakossági hitelek kihelyezésének növekedése az első fél évben, gyakorlatilag csak a lakáshiteleknél folytatódott a komoly mértékű felfutás – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank adatai szerint – a folyószámla- és egyéb hitelek nélkül – összesen 232,4 milliárd forintnyi új lakossági hitelt helyeztek ki 2015 első hat hónapjában a pénzügyi szolgáltatók, 20,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Ez önmagában egyáltalán nem rossz eredmény, ám az egy évvel korábbi, 31,3 százalékos növekedési ütemhez képest számottevő lassulást jelent. Emellett a bővülés legnagyobb része a lakáshitelekből származott: ezekből 137,2 milliárd forintnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók az első hat hónapban, ami 38,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A fogyasztási hiteleknél viszont már meglehetősen vegyesen alakult a kép az első hat hónapban. Az egyik fontos fejlemény, hogy a gépjárműhitelekből majdnem 25 százalékkal többet helyeztek ki, mint 2014 hasonló időszakában.
A bökkenő csak az, hogy ez a növekedési ütem is alig több mint 11 milliárdnyi új folyósításhoz volt elég, ami elég kevés ahhoz, hogy kihúzza a gödörből az évek óta kínlódó piacot. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az elmúlt években igencsak háttérbe szorult szabad felhasználású jelzáloghitelekből 18,2 milliárd forintnyit sikerült kihelyezni fél év alatt, ami 7,3 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az áruvásárlási hitelek piaca viszont változatlanul stagnál, a 12,8 milliárdos, első hat hónapi kihelyezés mindössze százmillió forinttal haladja meg az egy évvel korábbit.
Meglepő módon csökkent viszont a kihelyezések volumene a személyi hiteleknél: itt az 53,1 milliárd forintnyi új szerződés 3,5 százalékos visszaesést jelentett, holott ez az egyik termékcsoport, amelyre az utóbbi időszakban kiemelten nagy figyelmet fordítottak egyes nagy piaci szereplők. Csökkent a folyószámlahitelek kihelyezésének volumene is, igaz, itt a 2 százalékos mérték tükrében nincs ok erősebb következtetéseket levonni.
A lakáshitelek dominanciája pedig várhatóan az év hátralévő részében is fennmarad: ezt egyrészt indokolhatja a többféle állami támogatás megléte a piacon, és az is biztató jel, hogy júniusra már harmincmilliárd forint fölé ugrott a havi kihelyezés. Ez alapján egyáltalán nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy az új lakáshitel-kihelyezések piacának mérete a 300-350 milliárd forintot is elérje 2015-ben, annak tükrében, hogy tavaly a pénzügyi szolgáltatók összesen 238,3 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki.
Apadnak a tartozások
Jelentős mértékben zsugorodott a júniusig tartó egy évben a háztartások hiteleinek állománya, amely nem kis részben a devizahitelek forintosításának, illetve az elszámolásnak tulajdonítható. A jegybank adatai szerint június végén mindössze 6127,1 milliárd forintnyi hitelállomány volt a lakossági és egyéni vállalkozói ügyfeleknél, ez 10,1 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az állomány a forintosítás után, márciusban zuhant igen nagyot, de a lakosság egyébként is igen régóta nettó törlesztő a piacon, vagyis a törlesztések értéke meghaladja az új kihelyezésekét. A nagyobb visszaesést a fogyasztási hiteleknél regisztrálta az MNB, ott egy év alatt bő 13 százalékkal, 2797 milliárd forintra zsugorodott a kihelyezett mennyiség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.