Integrációban az FHB is

Az FHB Jelzálogbank és a tulajdonába tartozó FHB Kereskedelmi Bank is csatlakozott a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez (SZHISZ) – jelentette be a hitelintézet a tőzsde honlapján. A takarékszövetkezetekkel szoros kapcsolatban álló jelzálogbank igazgatósága egy héten belül dönt a közgyűlés összehívásáról, hogy módosíthassa a társaság alapszabályát a Takarékbank igazgatósága által jóváhagyott módon. Az integrációba való belépéssel az FHB-ra is kiterjed immár a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó egyetemlegesség. Az integráció tagjainak együttesen kell megfelelniük a jogszabályi tőkekövetelményeknek, emellett a betétesek pénzéért is közösen vállalnak garanciát.

Az FHB csatlakozása az integrációhoz nem volt meglepő, a hitelintézet tavaly a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-n (Matak) keresztül bevásárolta magát a Takarékbankba. A Matak, amelyben az FHB-nak 25 százalékos részesedése van, birtokolja a Takarékbank részvényeinek csaknem 55 százalékát. Az FHB tavaly decemberben a Magyar Fejlesztési Bankkal, a Magyar Postával a szövetkezeti integrációval és a Takarékbankkal együtt egy stratégiai szövetséghez is csatlakozott, aminek célja a hitelezési aktivitás növelése, a pénzügyi szolgáltatások megújítása és a vidék pénzügyi infrastruktúrájának fejlesztése volt. Az FHB azt várja, hogy az értékesítési csatornák közötti szinergiák kihasználásával növelheti a jövedelmezőségét és a versenyképességét.

Az integráció is nyer az FHB belépésével, pontosabban azzal, hogy összevont alapú felügyelet alá kerül a jelzálogbankkal. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban adott ki egy rendeletet a forinthitelek lejárati összhangjának szabályozásáról. Ez előírja a hitelintézetek számára, hogy a jelzáloghitelek mögött legalább 15 százalékban jelzáloglevél- vagy más hasonló hosszabb távú forrásnak kell állnia, ami szinte az egész hazai jelzáloghitelezéssel foglalkozó szektort kihívások elé állította.

A takarékok tavaly év végén az MNB adatai szerint 176,8 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghitellel rendelkeztek, jelzáloglevél-forrásuk viszont alig volt. Az MNB által előírt kötelezettségnek való megfelelés több tízmilliárd forintos refinanszírozási terhet jelentene a szektor számára – írta közleményében az SZHISZ. Egy önálló jelzálogbank alapítása és elindítása rendkívül költséges, időigényes és bonyolult folyamat lett volna, ezért kézenfekvőnek tűnt az integrációval egyébként is szorosan együttműködő FHB bevonása a tagok sorába. Magyarországon jelenleg három jelzálogbank működik, az FHB mellett az OTP-nek és az UniCreditnek van jelzáloglevelek kibocsátásával foglalkozó hitelintézete, emellett az Erste jelentette be nemrég, hogy a jegybanki előírások teljesítésének érdekében jelzálogbankot alapít.

Az FHB csatlakozásának másik előnye az integráció számára, hogy a fővárosban is megerősödhetnek a takarékok. Az FHB ugyanis 22 budapesti fiókkal is rendelkezik, ezzel csaknem a háromszorosára nő az integráció lefedettsége a gazdaság motorjának számító fővárosban. Tapasztalatot és tudást is nyerhetnek a takarékok a tőzsdén forgó jelzálogbanktól. Az FHB ugyanis olyan kockázatkezelési folyamatokat használ, amelyekre az integráció többi tagjának is át kell térnie legkésőbb 2018-ban, emellett az FHB-s informatikai és üzleti fejlesztésekhez is hozzáférhet majd az integráció többi tagja, ami jó alapot szolgáltathat a szektor egészét kiszolgáló megoldásokhoz.