Nem indul be a vállalati hitelezés

Nem alakult túl jól a vállalati hitelezés az idén. Éves szinten 3,4 százalékkal csökkent az állomány a második negyedév végére – közölte Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a friss hitelezési folyamatokat bemutató sajtótájékoztatón. A jegybank tegnap már ennél frissebb, júliusi adatokat is publikált, azok szerint az év hetedig hónapjában sem állt meg a visszaesés. A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya mindössze 6182,7 milliárd forint volt július végén, ez 6,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és több mint kilencéves mélypontnak felel meg.

A jegybank szerint azonban a helyzet ennyire nem rossz. A kkv-szegmensben ugyanis éves szinten 1,8 százalékkal nőtt a hitelezés, a statisztikát néhány nagyobb volumenű nagyvállalati hiteltörlesztés rontotta le, voltak ugyanis nagyvállalatok, amelyek a korábbi bankhitelüket közvetlen anyavállalati finanszírozásra cserélték le. A növekedési hitelprogram (NHP) is működik – állítja az MNB, a második negyedévben ugyanis 15,6 százalékkal több hitelszerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Ez valóban így van, tavaly is lassan futott fel az NHP, a második fél évben viszont lényegesen erősebb volt, mint az idei első hat hónap. Tavaly júliusban is több szerződést kötöttek, mint az idén, és a folyósítások volumene is meghaladta az ideit.

Az sem segített a vállalati hitelezésen, hogy a bankok hitelezési feltételei enyhültek a második negyedévben, és a finanszírozási költségek is mérséklődtek. A bankok a kereslet növekedését is észlelték, ami az uniós forrásbevonás miatt a következő hónapokban tovább erősödhet. Azt az MNB is elismeri, hogy bár némi növekedést kimutattak a kkv-hitelezésben, a vállalati hitelezésben a fenntartható növekedéshez szükséges évi 6-7 százalékos szint, illetve a kkv-hitelezésben inkább 10 százalékos szint még messze van.

A háztartásoknál is élénkülő keresletről számoltak be a bankok, a bruttó kihelyezések a második negyedévben 9 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Összesen 159 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel a háztartások a vizsgált három hónapban, a frissen kihelyezett lakáshitelek mennyisége 30, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké 16, a fogyasztási hiteleké 8 százalékkal emelkedett. A lakáshitelek feltételei érdemben nem változtak, a fogyasztási hiteleknél enyhülésről számoltak be a bankok, a hitelkamatok pedig tovább csökkentek a második negyedév során. Júliusban újabb kamatzuhanás történt, a lakáshitelek átlagos kamata például 5,12, THM-je pedig 5,75 százalékosra süllyedt a jegybanki adatok szerint.

Nettó értelemben véve persze még mindig törlesztőnek számítanak a háztartások, a forinthitelek esetében a visszafizetések 24 milliárd, a devizahiteleknél 34 milliárd forinttal haladták meg április és július között az új hitelfelvételeket. A háztartási hitelállomány az egy évvel korábbi szinthez képest tranzakciós alapon 13,5 százalékkal csökkent, ebben azonban jelentős szerepe volt az elszámolásnak is, amely nélkül a visszaesés 3,9 százalékos lett volna. A háztartások hitelállománya június végén 6127 milliárd forint volt, ez júliusban tovább csökkent 6094 milliárdra, ez 2007 decembere óta a legalacsonyabb érték.

Az alacsony kamatok miatt a lekötött betétek volumene egyre kisebb. Július végén 3635 milliárd forintot tartottak a háztartások lekötve a bankoknál, ez 2003 decembere óta nem látott mélypont. A lekötetlen betétek mennyisége egyre inkább megközelíti a lekötésekét, július végére meghaladta a 3181 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít.

Az alacsony kamatok miatt a lekötött betétek volumene egyre kisebb. Július végén 3635 milliárd forintot tartottak a háztartások lekötve a bankoknál, ez 2003 decembere óta nem látott mélypont. A lekötetlen betétek mennyisége egyre inkább megközelíti a lekötésekét, július végére meghaladta a 3181 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít.-->