BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Csak a bolgár nyugdíjasok pesszimistábbak a magyaroknál

A magyar nyugdíjasok jóval elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az átlagos európaiak.

A magyar nyugdíjasok jóval elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az átlagos európaiak, és a 65-74 éves korosztályban csak a bolgárok látják a magyarokénál is borúsabban az életüket. Ezt részben az egészségi állapotuk indokolja, amelyet a 75 évnél idősebb magyarok mindössze 7,8 százaléka értékelt jónak, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Idősek Világnapja alkalmából végzett elemzéséből. Mindez különösen elkeserítő adat, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar nyugdíjasok egészségügyi célú kiadása kiemelkedően magas európai összehasonlításban, miközben kultúrára, öltözködésre vagy akár étteremre jóval kevesebb jut.

A CIG Pannónia elemzése szerint európai társaikhoz képest is rosszabbnak érzékelik általában az életminőségüket a magyar nyugdíjasok: a 65-74 évesek a 0-tól 10 pontig terjedő skálán 5,9-re értékelik szubjektív jólétüket, amely jelentősen elmarad e korosztály európai átlagától (7,0) és amely a bolgár után a második legrosszabb uniós adat. A kor előrehaladtával az élettel való szubjektív elégedettség ráadásul folyamatosan csökken, 74 év felett már csak 5,6 pontos átlaggal értékelik a magyarok.

Az életminőség értékelése nem független az egészségi állapottól sem. A magyarok szubjektív értékelése minden korosztályban rendre elmarad az európai átlagtól. A 65–74 éves magyarok mindössze 16 százaléka (a 28 tagállamban átlagosan 37 százalék), a 75 événél idősebbek 7,8 százaléka (uniós átlag 28 százalék) érzi úgy, hogy jó, vagy nagyon jó az egészségi állapota. Az életkor előrehaladtával a mindennapi tevékenységeket korlátozó problémák is gyakoribbak: a mozgás korlátozottsága a 60-74 évesek harmadát, és a 75 év felettiek kétharmadát érinti. Mindez az önellátás képességét is befolyásolja: a 65 év felettiek 29 százaléka korlátozott legálabb egy, önellátással kapcsolatos tevékenységben.

Európában az olasz, a lengyel, a holland, a finn és a portugál mellett a magyar állami nyugdíjrendszer alkalmaz legkevésbé a nyugdíjakat egyenlősítő mechanizmusokat, így nincs olyan drasztikus eltérés az aktív kori keresethez képest. Hazánkban a kereseti rangsor közepén elhelyezkedők ennek köszönhetően nyugdíjba vonulásukkor ma átlagosan a korábbi keresetük 94 százalékát kapják meg - állapítja meg az elemzés.

Az alacsonyabb életszínvonalból adódóan azonban a nyugdíjaskor fogyasztási színvonala elmarad az európai átlagtól. A CIG Pannónia elemzéséből kiderül, hogy kultúrára és szórakozásra például mindössze 5134 forint jut havonta, ruházatra és lábbelire még ennyi se, mindössze 1769 Ft, a legkevesebb pedig étteremre és szálláshelyre, 1424 forint.  A rosszabb egészségi állapotból adódóan ugyanakkor a magyarok többet költenek egészségükre, főként a gyógyszerekre: 7657 forintot havonta.

A mai magyar nyugdíjrendszer az aktív évekhez képest még relatív biztonságot nyújt, a társadalom elöregedése, a nyugdíjasok arányának növekedése azonban már középtávon is jelentős terhet ró az ellátórendszerre. A magyar férfiak átalagosan 14,5, a nők 18,4 évet töltenek nyugdíjban – ez mindkét nem esetében 1,5 évvel több, mint 10 évvel korábban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek