A tőzsde felvásárlása 13 milliárd forintjába kerülhetett az MNB-nek

Alig három hónap elég volt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) ahhoz, hogy meggyőzze a Wiener Börse tulajdonában álló CEESEG AG-t és az Österreichische Kontrollbank AG-t, adják el neki a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) 2008 óta birtokolt 50,45, illetve 18,34 százalékos részesedésüket. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke szeptember elején közölte, a jegybank a BÉT többségének megvásárlásával is erősítené befolyását a hazai tőkepiacon. Az osztrákok eladási hajlandóságát erősíthette, hogy a CEESEG hiába vásárolt fel a budapesti mellett több közép- és kelet-európai tőzsdét azzal a szándékkal, hogy azok integrálásával Bécs regionális központtá váljon, e terve nem vált valóra.

Az MNB és az osztrákok közötti tárgyalások a Napi.hu információi szerint pénteken hoztak eredményt. E szerint az MNB összesen 13,2 milliárd – részvényenként 3550 – forintot fizet az osztrákok pakettjeiért, amellyel az addig meglévő 6,9 százalékos tulajdoni hányada 75,75 százalékra növekszik. A BÉT nem került teljesen magyar tulajdonba, két kanadai befektető társaság, az Urbana Corporation és a Caldwell Securities, valamint a KBC Securities és az ING Bank magyarországi fióktelepei együttesen továbbra is közel 12 százaléknyi tőzsderészvény felett diszponálnak.

Szakértők szerint a jegybank kedvező árat fizetett, mindenekelőtt azért, mert a BÉT többségével együtt jóval több jut rá a hazai értékpapírpiac aranytojást tojó tyúkjának számító Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (Keler) ez év végén várhatóan 29 milliárd forintos vagyonából. A Kelerben a BÉT-nek 46,67 százalékos részesedése van, míg közvetlenül az MNB-nek 53,33, ez utóbbihoz ad hozzá a mostani tranzakció az eddigi 3,22 helyett immár 35,32 százalékpontot.

Háromnegyedes többsége birtokában az MNB egyedül hozhatja meg a BÉT-tel kapcsolatos döntéseket. Korábbi bejelentése szerint szeretné növelni a kínálatot, nemcsak viszonylag nagyobb vállalatok, hanem kis- és középvállalkozások (kkv) részvényeinek bevezetésével. Ennek nehézségét jól mutatja, hogy az osztrákok kivásárlását megelőző hetekben két, korábban ígéretesnek tartott tőzsdei bevezetés is kudarcot vallott. A Waberer’s a piac által túl magasnak tartott jegyzési ár miatt lépett vissza, míg a Duna House-nak maga a kormány tett keresztbe azzal, hogy változtatna a hitelközvetítők szabályozásán.

A kormány közben pont azzal az úgynevezett értékpapírosítási törvényjavaslattal adós, amely a kkv-k tőkepiaci forráshoz jutásának részleteit tartalmazná. Pedig annak elkészítéséhez az MNB már több mint egy hónappal ezelőtt elküldte javaslatait az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

Duna House: részvény helyett pénzt adnak
November 27-ig visszakapják pénzüket azok, akik a Duna House meghiúsult részvénykibocsátásában részt vettek volna. A jegyzési időszak csütörtökön hivatalosan is lezárult. Mint ismert, a jegyzést november 13-án felfüggesztették, miután a cég működését és eredményességét alapvetően befolyásoló hír érkezett, mely szerint a parlament radikálisan átalakítaná a jutalékrendszert, és maximálná az e címen kifizethető összegeket. Mivel a jogszabálytervezet a jegyzési időszak végéig sem született meg, a Duna House úgy döntött, hogy elhalasztja tőzsdei megjelenését.