BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Kötelező járadékfizetés az önkéntes pénztáraknál

Kötelező járadékot kaphatnának a nyugdíjkorhatárt elérő önkéntes pénztártagok – ezt is előirányozza a kormány újabb javaslata.

Tizenhárom pénzügyi tárgyú jogszabály módosítását indítványozza a kormány által kedden benyújtott újabb pénzügyi salátatörvény-javaslat, harmonizálandó azokat az uniós előírásokkal. Az önkéntes nyugdíjpénztárak például kötelesek lennének járadékot szolgáltatni a nyugdíjkorhatárt elérő tagjaiknak. E járadékot legalább öt éven át kaphatná az arra jogosult, havi, negyed- vagy féléves gyakorisággal.

A nyugdíjpénztár biztosítótól vásárolt életjáradékot is kínálhatna tagjainak, s az a nyugdíjkorhatár betöltése után, a tag élete végéig járna. A tagnak a járadékfolyósítás, illetve az ütemezett pénzkivonás időtartama alatt bekövetkezett halála esetén a pénztár által még nem folyósított összeget a kedvezményezett, illetve az örökös örökölné. A járadékszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnének az 1000 fő alatti pénztárak.

A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014-es uniós irányelv alapján a kártalanítás határideje 2023-ig a jelenlegi 20-ról fokozatosan hét munkanapra csökkenne. Ha az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) hét munkanapon belül nem fizetne a betétesnek, akkor utóbbiak írásbeli kérésére az OBA köteles lenne nekik – megélhetési költségei fedezésére – részkifizetést biztosítani a kéréstől számított öt munkanapon belül.

A részkifizetés nem haladhatja meg a mindenkori – 2015-ben 28 500 forintos – öregségi nyugdíjminimum négyszeresét. A sürgős kifizetés keretében teljesített kártalanítás összege a teljes kártalanításét csökkenti.
A befektetők védelmét szolgálná az a pontosítás, amely szerint az ügyfélnek meg kell kapnia a portfóliót kezelő befektetési vállalkozástól a számára rendszeresen, de legalább félévenként elkészített jelentést a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.

A pénzügyi instrumentumok tehermentes átruházására a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) lenne jogosult, melynek szanálási hatáskörét a törvényjavaslat értelmében egyértelműen el kellene határolni a felügyeletitől. A szanáló MNB mérlegelhetné, hogy milyen súllyal szükséges az egyes szanálási célok érvényre juttatása.

A hatályos törvénnyel szemben viszont nem a szanáló MNB lenne jogosult a tőzsdei kivezetésre, hanem az illetékességgel rendelkező szervezet vagy hatóság. Kimondanák, hogy az nem jelentené az értékpapír-, illetve az üzleti titok sérelmét, ha a felügyelő MNB a nemzetközi együttműködésből fakadó adatszolgáltatási kötelezettségei során továbbítana külföldre adatokat.
A törvény előírná, hogy az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt nem terheli abban az esetben, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, illetve ha nem peres eljárást folytat le.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek