Talán a héten megérkezik a jobb adósminősítés

A hét legfontosabb hazai eseménye a Fitch Ratings pénteki (november 20-ai), Magyarországot érintő felülvizsgálata lesz. „Az ország szuverén adósságbesorolása jelenleg egy kategóriával áll a befektetési alatt, a hitelminősítő azonban tavasszal már pozitív kilátással látta el azt.

Ennek megfelelően a következő lépés egy felminősítés lehet, és van rá esély, hogy akár jövő hét pénteken sor kerül az aktusra” – véli Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. Ugyanakkor a Fitch egy nemrégiben publikált általános elemzése szerint a minősített országok átlagosan egy évet töltenek el pozitív kilátásokkal a felminősítés előtt, vagyis nem lehet kizárni, hogy a javítás tavaszra csúszik – fejtette ki a szakértő. Ha megérkezik a kedvező döntés, akkor a Fitch lesz az első hitelminősítő a három nagy cég közül, amelyik kiemeli Magyarországot a bóvliból.

Abban eltérnek a vélemények, hogy a Fitch felminősíti-e Magyarországot, abban viszont egyetértenek, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1,35 százalékon fogja tartani a kamatot. Kondora Szilárd, az OTP Bank közgazdásza kiemelte: az MNB az októberi kamatdöntő ülést követően közölte, hogy a jegybanki előrejelzési időhorizont végéig, azaz 2017 harmadik negyedévig maradhat 1,35 százalékon az alapkamat. Ezt követően Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a mennyiségi lazítási program bővítésének lehetőségéről beszélt, mire Nagy Márton, az MNB alelnöke azt közölte, 2018-ig vagy akár 2019-ig is fennmaradhat a magyar alapkamat.

„A jegybank egyelőre kommunikációval lazít tovább a monetáris kondíciókon, a kamat tartásának időhorizontját tolják ki egyre távolabbra. Azt várjuk, hogy később ténylegesen is sor kerülhet a monetáris kondíciók lazítására, akár egy újabb önfinanszírozási programmal párhuzamosan” – emelte ki Kondora.

Trippon Mariann, a CIB Bank közgazdásza azt emelte ki, hogy az MNB által hangsúlyozott tartósan alacsony kamatkörnyezet, illetve a bejelentett nem konvencionális lazítás továbbra sem ad teret jelentős forinterősödésnek, miközben a fundamentális támasz – elsősorban a külkereskedelmi egyenleg – a gyengülésnek szab határt.

Az OTP Bank további kamatcsökkentést nem vár, inkább más módon történhetne meg a lazítás, például negatív egynapos (o/n) betéttel, a kéthetes állomány teljes kivezetésével, a három hónapos irányadó kamat hosszabbításával vagy a kamatcsereügyleteken a bankoknak adott diszkont növelésével.

A héten derül ki az is, hogy mekkora a magyar államadósság, ami az előző negyedévi 78,7 százalékról 78-ra csökkenhetett Kondora Szilárd szerint. A tavaly év végi 76,2 százalék elérése azonban még messze van. Az államadósság csökkentése alaptörvényben lefektetett kötelezettség, ezen túl gazdaságpolitikai szándék is – emlékeztetett a szakértő, aki szerint ezért az év végéhez közeledve az Államadósság Kezelő Központ végrehajtja a korábban bejelentett 1,2 milliárd eurós előtörlesztést, illetve az állampapírok, különösen a diszkontkincstárjegyek eladását is visszafogja annak érdekében, hogy minimálisan csökkenjen az adósságráta.

A kismértékben csökkenő adósságrátánál sokkal fontosabb az államadósság szerkezetében bekövetkezett kedvező változás – emelte ki Kondora Szilárd. Szemben a 2011-es 58 százalékkal, ma már csak 45 százalék a külföldiek aránya a teljes államadósságon belül, a devizaarány pedig 50 százalékról 34-re mérséklődött. A szakértő azt várja, hogy ez a tendencia folytatódni fog, és az államadósság szempontjából megfigyelt kisebb sebezhetőség mindenképpen kedvező a befektetők számára.