A Quaestor-számlát a bankok állják

Alaposan megemelik a pénzügyi intézmények díjait a betét- és befektetésvédelmi alapok. A nagyobb mértékű emelés a Befektető-védelmi Alapnál (Beva) van, amelynél nemcsak a díj mértéke, de az alapja is nő 2016-tól. Az idén még 6 millió forintos értékhatárig biztosította az értékpapírokat az alap, jövőre azonban 100 ezer euró lesz a limit, ez alapján kell kiszámítaniuk a tagoknak a befizetéseket. A díj a biztosított állomány 1,75 ezreléke lesz, vagyis csaknem a négyszerese az idei 0,45 ezrelékesnek. A minimumdíj a biztosított ügyfélletéteket kezelő cégeknél továbbra is 2 millió forint marad. A biztosított követeléseket nem kezelő alapkezelőknél marad az 500 ezer forintos minimumdíj.

A Beva 2014-ben éves beszámolója alapján 1 milliárd forint körüli díjat szedett be a tagoktól, és az idén is hasonló díjbevétellel számoltak, a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor csődje miatt viszont májusban rendkívüli befizetést kellett elrendelni a tagoktól, ennek mértéke a lehetséges maximális összeg volt, vagyis megegyezett az éves díjjal. Ilyen rendkívüli befizetést jövőre is elrendelhetnek, szintén az éves díj mértékéig. A Beva egyébként a tőkepiaci törvény szerint 3 ezrelékig emelhetné a tagdíjat, de az új díjszinttel is a többszörösére nőhet a bevétele. Erre viszont nagy szükség van, hiszen az alap el van adósodva, júliusban 110 milliárd forintnyi hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól, és később kötvényre cserélte azt.

A hasonló nagyságrendű adósságot görgető Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) díjai is nőnek jövőre. Eddig évente a biztosított betét- és hitelpapír-állomány 1,4 ezrelékét fizették a tagok, jövőre ez 1,75 ezrelékre emelkedik.

Az idei második fél évben kibocsátott banki hitelpapírokra ugyan már nincs OBA-garancia, a július 2. előtti kibocsátásokra azonban továbbra is vonatkozik a védelem. A megemelt díj mellett extra díjat fizethetnek a kockázatosnak minősülő tagintézmények, amelyeknél legfeljebb 100 százalékkal emelhető a tagdíj. Ezek azok a hitelintézetek lehetnek, amelyeknél rendkívüli intézkedést rendelt el a jegybank, például felügyeleti biztost nevezett ki az élükre, vagy korlátozta a betétek kifizetését. Legutóbb a Buda-Cashsel közös érdekeltségi körbe tartozó DRB-bankcsoport esetében volt erre szükség.