Tőzsde: Az eddig bevezetett 117 részvényből 43 marad

Idegenforgalmi cégek foglalják keretbe az idén 25 éves Budapesti Értéktőzsde (BÉT) történetét. Elsőként, az 1990. június 21-i újraindításkor az IBUSZ részvényeivel lehetett kereskedni, míg utolsóként, ez év szeptember 22-én a Danubius papírjai kerültek le a palettáról. Legalábbis a jövő év elejéig, amikor is a Synergon Informatika Nyrt. kéri majd részvényei törlését. Amit a hatályos jogszabályok miatt azért köteles megtenni, mert rendkívüli közgyűlése döntése alapján 2016. január 1-től megkezdődik a végelszámolása.

Távozását követően a BÉT-re az utóbbi negyedszázadban bevezetett 117 társaságból már csak 43 marad. A legtöbben, 16-an 1999-ben debütáltak a hazai börzén, nem csoda, hogy abban az évben válogathattak a befektetők a legtöbb, szám szerint 69 részvény közül – derül ki a BÉT statisztikáiból. Legrégebb óta, 1990 novemberétől a Konzum részvényei forognak a budapesti parketten, ezzel szemben a Norbi Update Lowcarbéi csak tavaly novembertől. A legrövidebb ideig, alig 14 hónapig – 1999. február és 2000. április között – a pécsi Mizo-Baranyatej részvényeivel lehetett üzletelni a BÉT-en, akkor felszámolási eljárás indult a cég ellen.

Elsőként, 1995. májusában a MÜSZI részvényei hagyták el a parkettet, miután megszűnt kibocsátójuk. A legtöbb, 9 tőzsdei kivezetésre 2002-ben került sor. A 73 eddigi távozóból 40-en tűntek el végképp a süllyesztőben, 26-an fel-, illetve végelszámolás miatt, 14-et pedig azért, mert felvásárolták őket.

A távozók többségének részvényei is nagybefektetőkhöz kerültek, öten beolvadtak egy másik társaságba, hárman – az AAA Auto, a Central European Growth Fund Plc. és az Orco – a részvényeik iránti érdektelenség miatt intettek búcsút. A nyilvános részvényértékesítésük híján úgynevezett technikai bevezetéssel a BÉT-re került Optisoft, valamint a Concorde Értékpapír Zrt.-t alapító Jaksity György és két társa által tulajdonolt TC Befektetési Nyrt. pedig azért, mert terveikben nem szerepelt a tőzsdei forrásbevonás, így a további jelenlétnek nem látták értelmét. A Fotex részvényét – élve az akkor új hazai szabályozás adta lehetőséggel – az alapító, Várszegi Gábor 2012 márciusában áttetette a luxemburgi börzére, azzal az indoklással, hogy ott két-három év alatt fel tudja építeni azt az imázst, amivel továbbléphet. 

Fel- vagy végelszámolás miatt 11-en voltak kénytelenek elhagyni a parkettet, utoljára, idén júniusban a Business Telecom. További 15 társaság a tőzsdéről való távozását követően húzta le a rolót. Legutóbb a Quaestor, mely 2013 végén arra hivatkozva vonta ki magát a tőzsdei forgalomból, hogy az MMTS kereskedési rendszer helyett bevezetett Xetrában “a társaság céljai már nem érhetők el”.

A tőzsdéről kivezettek közül csupán 33 működik eredeti nevén. Tizennégy céget kereszteltek át tőzsdei pályafutásuk alatt, ezek többsége ma már nem BÉT-szereplő. Kétszer is az RFV-t (E-Starra, majd Enefire), a Novotrade-t (Genesisre, majd Hun Mining-ra), a Phylaxia-Pharmát (Phylaxia 1912 Holdingra, majd Opimus Groupra), a Horizon Multiplant (Humetre, majd Nutexre) és a HybridBoxot (FUSO Ecosystemre, majd OTT-One-ra). A BudaFlaxból Pannon-Flax, a GarAgentből Csepel Holding, a Soproni Sörgyárból Brau Union Hungária, a Pannonplastból PannErgy, a Mezőgép Orosházából Linamar, a Matávból Magyar Telekom, a Virginia Kárpótlási Jegy Hasznosítóból Econet.hu, a HB Westminsterből Milton Apartman, a FreeSoftból 4iG lett.