Devizahitelek: kell az élénkítés

Szinte folyamatos csökkenést mutatott az elmúlt években a vállalatoknak kihelyezett új devizahitelek állománya: ennek tükrében pedig nagyon jól jöhet a kis- és középvállalkozásoknak az a 300 milliárd forintos keret, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a növekedési hitelprogram harmadik szakaszában a devizakihelyezésekhez biztosít.

A jegybank adatai szerint a múlt év első tíz hónapjában a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok összesen 464,2 milliárd forintnyi új devizahitelt vettek fel a hitelintézetektől, közel 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ezen belül az egymillió euró alatti hitelek új kihelyezései mindössze 57,2 milliárd forintot értek el, 18,5 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál: ennek alapján pedig feltételezhető, hogy a kis- és középvállalkozások részesedése is csökkent az új euróhitel-kihelyezéseknél. (Ráadásul az egymillió euró alatti új kihelyezések összértéke 2011 óta meredeken csökken, hiszen akkor az első tíz hónapban meghaladta a 200 milliárd forintot.) Az új kihelyezések csökkenése jól tükröződik a teljes vállalati hitelállományban is. Az MNB adatai szerint október végén 3022 milliárd forintnak megfelelő devizahitel volt a magyarországi cégeknél, amely 9,25 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál: eközben a forintban nyilvántartott állomány 3362,9 milliárd forintot ért el, ami mindössze 0,66 százalékos csökkenést tükröz. Mindezek eredményeként a devizahitelek súlya is fokozatosan csökken a vállalati hitelállományon belül: októberben 47,33 százalékot tett ki, miközben három évvel korábban még megközelítette az 54 százalékot.

Korábban beszámoltunk róla: az NHP január elsejével induló harmadik szakaszában – annak második pillérében – a forintrefinanszírozási hitelhez egy piaci árazású euró-forint csereügylet (CIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi a hitelintézeteknek, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül – a természetes devizafedezettel rendelkező kis- és középvállalkozásoknak. Fontos ugyanakkor, hogy a 300 milliárd forintnyi keretet biztosító második pillérben csak olyan vállalkozás finanszírozható, amely természetes devizafedezettel rendelkezik. Vagyis a hitel segítségével végrehajtott beruházás után a vállalkozásnak elég devizabevétellel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az idegen fizetőeszközben fennálló kötelezettségei teljesítése után törleszteni is tudjon. A hitelező banknak ezt legalább évente egyszer monitoringoznia is kell: ha a vállalkozás nem tud a feltételnek megfelelni, a hitel csak a hitelintézet döntéshozóinak a támogatásával tartható fent, amelyről a pénzügyi szolgáltatónak az MNB-t értesítenie kell.