Stratégia már van a BÉT-en

Arról, hogy milyen eszközökkel lehetne fejleszteni a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT), még tárgyalunk, elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal – tompította Nagy Márton, a BÉT elnöke, a 75,75 százalékos tőzsdetulajdonos Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke rögvest a tegnapi sajtótájékoztató első mondatában az ötéves, 2016–2020 közötti időszakra meghirdetett tőzsdestratégia élét. A befektetőket leginkább érdeklő konkrétumok később sem hangzottak el. Például arról, hogy az évi öt részvény vagy kötvény börzei bevezetésére vonatkozó terv az idén mely vállalatok papírjaival teljesülhet.

Kézenfekvő lenne az amerikai GE-től 2015 júniusában állami tulajdonba visszavett Budapest Bank (BB) tőzsdén keresztüli privatizációja, hiszen az a mutatói alapján már eladásra kész állapotban van, ahogy azt a Világgazdaságnak korábban Zolnai György, a BB elnök-vezérigazgatója jelezte. Csakhogy – a kívülállók számára megmagyarázhatatlan okból – a kormány a BB-t a még szanálás alatt álló MKB Bankkal együtt szeretné privatizálni, legkésőbb 2016 közepéig. Ám ha addig eladják is az MKB-t, tőzsdére csak mintegy három év múlva, de legkorábban 2018 végén kerülhet – emlékeztetett Nagy. Akkor viszont biztosan, hiszen ezzel a feltétellel adott zöld utat az Európai Bizottság a szanáláshoz.

Márpedig nagy állami vállalatok – a bankok mellett például olyanok, mint az MVM vagy a Szerencsejáték Zrt. – börzére menetele nélkül aligha teljesíthető az MNB ambiciózus célja, miszerint a tőzsdei cégek kapitalizációja 2020-ig a GDP 30 százalékára nőjön, ami hosszabb távon 0,2-0,3 százalékpontot adhat hozzá a reál-GDP-hez. Jelenleg ugyanis a kapitalizációs ráta pont feleakkora, ami azt jelenti, hogy – évi 2-3 százalékos GDP-növekedést feltételezve – nagyjából 3-4 OTP- vagy Mol-szintű cégnek kellene megjelenni. Emellett persze a kis- és középvállalkozásokat is a BÉT-re terelné az MNB, a tervek szerint harmincat, számukra külön kategóriát hoznának létre, ahol a bekerülés feltételei könnyebbek lennének, mint a többié. Kreatívnak kell lenni azonban abban, ahogy az állam a tőzsdére lépő vállalatokat támogatja, azokkal szemben, akik nem – figyelmeztetett Nagy –, hiszen az unió ezt tiltott állami támogatásnak tekintheti.

Az MNB a keresletet is stabilizálná. Ennek érdekében előírná, hogy a hazai alapkezelőknek vagyonuk legalább 5 százalékát magyar részvényekben kellene tartaniuk. Ez tetszett a szakmának, ám itt is meg kell vizsgálni, hogy egy ilyen előírás mennyire van összhangban az uniós szabályokkal – közölte a Világgazdaság kérdésére a BÉT elnöke. Mint ahogy a kibocsátókat és a befektetőket is csak olyan eszközökkel szabad ösztönzi (például adókedvezményekkel) és a likviditást növelni (a piacon aktív kereskedőcégek támogatásával), hogy azok ne vágják ki a biztosítékot Brüsszelben.