BUX 42,034.32
+1.91%
BUMIX 3,957.06
+0.85%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,710
+1.95%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.61%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,650
+0.92%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
+2.52%
+0.46%
OPUS 190.2
-1.76%
+0.54%
+2.00%
0.00%
+2.57%
OTT1 149.2
0.00%
+1.00%
MOL 2,856
+2.00%
DELTA 39.75
-0.62%
ALTEO 2,400
+2.13%
+0.93%
+1.94%
EHEP 1,655
+3.44%
0.00%
+0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.90%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-2.33%
+2.27%
-4.76%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,200
-1.48%
0.00%
-1.92%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Csak Blue Robinék adtak elfogadható ajánlatot az MKB-ért

Nem kizárt, hogy az MKB Bank értékesítésének pénzügyi zárását követően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemeléssel vagy az új vevőktől való részesedésvásárlással beszállna a hitelintézetbe - közölte Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy mai sajtóbeszélgetésen.

Az MKB Bank 2014. december 18. óta tartó szanálása az első az MNB történetében - kezdte Nagy Márton, a jegybank alelnöke azt a tájékoztatót, amit azért hívott össze, mert az utóbbi napokban félrevezető információk jelentek meg a magyar sajtóban. Ezt Nagy részben az MNB és a saját felelősségének is tartja. Mint elmondta, május végén, június elején szerettek volna beszámolni az MKB szanálásáról, miután akkorra lezárult volna az értékesítés, s másnap bemutatkozhatott volna a vevő. Ezt a menetrendet rúgta fel, hogy kiszivárgott, a Pénzügyi Stabilitási Tanács kiválasztotta az MKB megvásárlására pályázatot benyújtottak közül a legmagasabb, 37 milliárd forintos ajánlatot tett háromtagú - két magántőke-alap és a Pannónia Nyugdíjpénztár alkotta - konzorciumot.

Az EBRD is bent volt az MKB adatszobájában, de nem tett ajánlatot. Nagy tudomása szerint azonban a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény továbbra is érdeklődik, s majd a nyertes ismeretében dönti el, beszáll-e a konzorciumba. Hogy milyen módon, tőkeemeléssel vagy a kivásárlással, azt az alelnök nem tudta megmondani. A pénzügyi zárásig azonban nem léphet be új tulajdonos.

Az EU is érdeklődik az iránt, van-e a tulajdonosok mögött állami pénz - például az MNB-alapítványokon keresztül - mert ha igen, akkor ez tiltott állami támogatásnak minősülhet. A konzorcium összes tagjának nyilatkoznia kellett arról, ügyvédi ellenjegyzéssel, hogy nem vettek igénybe és a jövőben sem igényelnek állami pénzt, jelesül az alapítványoknak juttatott, a Kúria és az Alkotmánybíróság által közpénznek minősített vagyonból.

A vevők pénzügyi erejét az MNB úgy ellenőrizte, hogy bekértek az ár mellett más, nem árjellegű tényezőket. Például azt, hogy mennyire jártasak a magántőke-alapok kezelésében, milyen banki és regionális tapasztalatuk van, volt-e olyan banki befektetésük, amelyen buktak, az MKB tőkemegfelelési mutatóját mennyivel az előírások felett tartják majd a jövőben. Ezek mellett az MNB kért stratégiát, valamint, azt, hogy a vevők mit vállalnak. Végül arról is nyilatkozniuk kellett, hogy honnan és mennyi pénzt teremtenek elő az MKB megvételéhez. Például az MKB vevői konzorciumot vezető Blue Robin esetében két üzletember - az indiai Rakesh Kumar Aggarwal és a magyar származású, Szingapúrban élő befektetési bankár, Semsey Barna - nyilatkozott, hogy mennyi tőkét emelnek majd. Azt nem lehet tudni, mennyivel töltik fel az alapot, hiszen a vételárat meghaladja a pénzügyi erejük -- állította Nagy. A másik magántőke-alapra, a Metisre például 16,65 milliárd jut, miközben a jegyzett tőkéje 31 milliárd, amit a jegybank és az MKB állítása szerint hazai befektetők adták össze.
Heten adtak nem kötelező érvényű árajánlatot az MKB-t, de nem mindenki akarta a bank száz százalékát megvásárolni, ami azért nem lehetséges, mert az Európai Bizottság felé az MNB szanáló hatóságként azt vállalta, hogy a bank összes részvényét értékesíteni kell.

Az MKB-t Nagy szerint nem most privatizálják, hanem az már tavaly decemberben megtörtént. Akkor adta el ugyanis az állami tulajdonosi jogokat gyakorló MNB a hazai pénzintézetek közvetett - a Szanálási Alapon keresztüli - tulajdonában álló MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-nek 32,1 milliárd forintért.

Ahhoz, hogy az MKB a kiválasztott vevői konzorciumhoz kerüljön, elengedhetetlen, hogy a két magántőke-alapot feltöltsék - jelentette ki Nagy. Csak ezt követően adja meg a felügyelet az engedélyt, és ha ezt megteszi, akkor kell befizetni a vételárat. 

Ha a felügyelet nem adja meg az engedélyt, vagy a vevők nem tudják befizetni a vételárat, akkor az MKB eladása zátonyra futhat - közölte az MNB alelnöke -, mivel a nyertesekét követő két legmagasabb árajánlat is alacsonyabb annál a 32,1 milliárdnál, mint amennyit az MSZVK kifizetett a bankért. Ha ugyanis ennél olcsóbban adnák el az MKB-t, akkor az MSZVK veszít, a különbözetet a hazai pénzintézeteknek kellene befizetnie a Szanálási Alapba. Márpedig ez a többletkötelezettség végképp megtorpedózhatná az EBRD, az Erste és a kormány közötti megállapodást, aminek az aláírása többek között azért húzódik a 2015 februári szándéknyilatkozat óta, mert azt követően a kormány javaslatára a parlament előírta, hogy a tavaly márciusban bebukott Quaestor kártalanításának terheit a pénzintézeteknek is viselniük kell.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek