MNB-botrány: Csúszik az alapítványok vizsgálata
További időt és pénzt kért Madarász László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatfős felügyelőbizottságának (fb) fideszes delegáltja ahhoz, hogy befejezze a jegybank fél tucat Pallas Athéné-alapítványa létrehozatalának körülményeire, jogszerűségére vonatkozó vizsgálatát. Utóbbival Madarászt még tavaly szeptemberben bízta meg a testület, ám a Világgazdaság értesülései szerint még legalább egy hónapig nem készül el a jelentéssel, így az a következő, május 20-i fb-ülésen még biztosan nem kerül terítékre.
A halasztást a múlt pénteki fb-ülésen Madarász az utóbbi napokban nyilvánosságra került, új információkkal indokolta. Miután ugyanis március végén előbb a Kúria, majd az Alkotmánybíróság kimondta, az MNB által az alapítványoknak juttatott vagyon közpénz, így azok elköltéséről kötelesek beszámolni, április 22-én nyilvánosságra hozták az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződéseiket. Köztük például azt, hogy a Matolcsy György jegybankelnök kuratóriumi elnöksége alatt álló, 60 milliárd forintos vagyonú Pallas Athéné Domus Animae 600 millió forinttal támogatta a Matolcsy unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető New Wave Media Kft.-t, ami a Vs.hu és – tavaly decembertől – az Origo kiadója.
Az ugyancsak tavaly szeptemberben elindult másik két vizsgálat már lezárult. Az fb öt igen és egy nem szavazat mellett elfogadta a KDNP-s tagja, Szényei Gábor András által elkészített jelentést, ami jogszerűnek találta azt, hogy az MNB eddig 75 milliárd forintot elköltött a 2018 végéig 100 millió eurós keretösszegű műkincsvásárlási Értékprogram keretében.
Ezzel szemben a jobbikos delegált Nyikos Lászlónak a jegybank hat ingatlanvásárlásáról készült jelentése csak egy igen szavazatot kapott, valamint egy nemet, míg négyen tartózkodtak. A dokumentumot pedig titkosították, miután leszavazták Nyikos azon javaslatát is, hogy a jelentés kerüljön fel a jegybank honlapjára.
Az volt a legnagyobb probléma a jelentéssel – közölte a szavazásnál tartózkodó Papcsák Ferenc, az fb fideszes elnöke a napi.hu-val –, hogy nem adott választ arra, az MNB igazgatósága – mint jogi személy – jogszerűen vásárolta-e meg a szóban forgó ingatlanokat. Emellett az fb-elnök szerint az sem derült ki a dokumentumból, hogy e tárgyban milyen a nemzetközi gyakorlat – e kritikát Papcsák szerint Nyikos a korábbi ülésen már elfogadta, mégsem végzett nagyobb merítést. Továbbá nem vizsgálta meg az MNB ingatlanstratégiáját visszamenőlegesen, és nem járta körbe alaposan a hasznosítás kérdését sem.
Ezzel szemben Nyikos a Világgazdaságnak azt mondta, igenis megállapította, hogy az MNB ingatlanvásárlásai jogszerűek voltak, emellett azonban felrótta az igazgatóságnak, hogy nem mérlegelte, hosszú távon van-e értelme mondjuk egy kastély – a tiszaroffi – megvételének. Mint fogalmazott, nem volt meg a kétely a jegybanki döntéshozókban, vajon szabályosak voltak-e az ingatlanvásárlások.
Az igazi gond a jobbikos képviselő szerint az lehetett, hogy azt is megállapította: az MNB igazgatósága még a hatályos jegybanktörvényben adott széles jogkörén is túlterjeszkedett. Eszerint miközben a törvényből az következik, hogy a jegybank alapítványokat csak a felügyeleti bírságokból származó bevételeiből támogathat (melyek összege a legutóbbi közzétett adat szerint 2014-ben 4 milliárd forint volt), az MNB összesen 260 milliárdot juttatott a 2013 decembere és 2014 decembere között létrehozott hat alapítványának. Ennek Nyikos szerint azért van köze az ő jelentéséhez, mert azon hat ingatlanból, melynek megvásárlását ő górcső alá vette, az MNB négyet átadott az alapítványainak.
Míg Papcsák azt mondta, még tesz egy kísérletet Nyikosnál, hogy a korábbi ülésen elfogadott szempontú kiegészítésekkel dolgozza át a jelentését, ha pedig erre nem hajlandó, akkor egy másik fb-tagot bíz meg az ingatlanvásárlások vizsgálatával, addig Nyikos úgy véli, ez a téma végleg lekerült a napirendről.
