BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Nyolcmilliárdnyi magán- és kockázati tőkét kaptak a vállalkozások

A május végi befektetési határidő miatt aktivizálódó Jeremie-alapoknak köszönhetően lett az első negyedévinek a duplája az április és június közötti magán- és kockázati tőkebefektetés.

Összesen 59 hazai vállalkozás mintegy 7,9 milliárd forint összértékben kapott magán- és kockázati tőkét 2016 második negyedévében – tette közzé a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA). Ez az érték csaknem hajszálra megegyezik az előző év azonos időszakának 8 milliárdos átlagával, de több mint a duplája az idei első negyedév 3,8 milliárdos befektetésének.

Folytatódott az a trend, miszerint a befektetők többségében – ezúttal 78 százalékban – startup szakaszban lévő cégekbe fektettek: 37 ilyen vállalkozás kapott magán- és kockázati tőkét. Átlagban 151 millió forintot, miközben 25 cég részesült legalább százmillióban. Összehasonlításként: az első negyedévben 26-an kaptak összesen 3,8 milliárdot, azaz átlagban 154 milliót.

Az április–júniusi befektetéseket 18 alapkezelő hajtotta végre, közülük 14 Jeremie-forrásokat helyezett ki. Ez nem meglepő, hiszen az erre feljogosított 28 alapkezelőnek legkésőbb május 31-ig oda kellett ítélnie a rájuk bízott mintegy 130 milliárd forintot, amelynek 65 százalékát az EU biztosította, míg a többit magánbefektetők. A finis jól sikerült, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium néhány napja a Világgazdasággal azt közölte, hogy a program keretösszege az utolsó fillérig elfogyott. Igaz, ez úgy jöhetett össze, hogy egyes alapok a korábban általuk invesztálásra érdemesített vállalkozásaikból való kiszállás révén visszakapott pénzeiket újból befektették, ezzel szemben másoknak nem sikerült a keretük teljes egészére gazdát találniuk – hívták fel lapunk figyelmét piaci körökben.

A 18 alapkezelő közül kettő több mint egymilliárd forintot helyezett ki a második negyedévben. Az elmúlt időszakhoz hasonlóan ezúttal is sok befektető volt aktív, a három legnagyobb tranzakció a befektetett összegek 46 százalékát tette ki. A teljes összeg 54 százaléka volt első körös – azaz ment olyan vállalkozásokba, amelyek most részesültek először ilyen forrásban –, ez az arány 2015-ben 90 százalékot tett ki. A korábban már magán- és kockázati tőkében részesült cégekhez érkezett pótlólagos forrás 12 százaléka olyan vállalkozásoknak jutott, amelyek első körös befektetéseit az idei első negyedévben kapták, 18 százalékuk tavaly, míg 16 százalékuk 2015 előtt jutott először forráshoz.

Az összes tőkebefektetés 63 százaléka áramolt üzleti és ipari szolgáltatásokba, valamint az IT- és elektronikai szektorba, ezen iparágakba egyenként több mint egymilliárd forint jutott. Szinte mindegyik szektorba több pénzt került, mint az előző vagy esetenként 2015 utolsó negyedévében. A legnagyobb – ez idáig rekordösszegű – befektetést az IT- és elektronikai vállalatok könyvelhették el. A HVCA három kiszállásról tud: az egyik a Euroventureshez, a másik kettő a Széchenyi Tőkealap-kezelőhöz kapcsolódik.

Élet a program után

A Jeremie-alapok kihelyezéseinek lezárulta után sok hazai alap a portfóliókezelésre helyezi a hangsúlyt – kommentálta a HVCA jelentését a szövetség elnökségi tagja, Ferke János, a Docler Investment befektetési menedzsere. Az alapkezelők a kiszállásokat, következő körös tőkebevonásokat készítik elő, és – az esetleges új programokkal még nem számolva – a Jeremie-alapok egyre inkább az eladói oldalon jelennek meg, míg az új befektetéseknél a más forrásból gazdálkodó alapok tranzakcióira kerülhet sor. Ferke szerint fundamentálisan továbbra is van igény a portfóliócégek következő körös finanszírozására, hiszen az első körös befektetések nagy része a bevételt, illetve profitot nem termelő, startup vállalkozásokba megy.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek