Minimálbér és garantált bérminimum 2026-ban: forintra pontosan kiszámoltuk, mennyivel nőhet jövőre – óriási a helyezkedés, nagy meglepetés készül az utolsó pillanatban
"Várjuk még az egyes oldalak részéről a visszajelzéseket, úgy tudom, hogy mi oldalunkon is van olyan szervezet, amely ma hozza meg döntését. Nagyon bízok benne, hogy a jövő héten sikerül újra asztalhoz ülni" – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője csütörtökön, akit a minimálbér-tárgyalások állásáról kérdeztünk. Már két héttel ezelőtt elfogadták azt a kompromisszumos javaslatot a munkaadók és a szakszervezetek, amely alapján jövőre emelkedhet a minimálbér és garantált bérminimum. A tárgyalások ezen fázisában a javaslatot mindkét oldal megvitatja a saját tagszervezeteivel, addig, amíg ez nem történik meg, nem kommunikálnak hivatalosan a konkrét emelési tételekről.
Minimálbér, garantált bérminimum: a szakmunkás minimálbér egy számjegyű mértékben emelkedhet
A Liga vezetője elmondta, hogy informális visszajelzések érkeztek hozzájuk, amelyek alapján az látszódik, a munkáltatói oldal számára is elfogadható a kompromisszumos javaslat. Ugyanakkor elárulta, hogy az eredeti bérmegállapodásban rögzített 13 százalékos emelésnél kisebb, de két számjegyű mértékben emelkedhet a minimálbér 2026-ban.
A garantált bérminimum esetében pedig az egyszámjegyű emelésnek van realitása
– ismerte el a munkavállalói oldal képviselője, aki hozzátette, hogy nem szeretnék tovább szűkíteni az ollót a két bértétel között, azt a különbséget, ami a szakmunkás minimálbér javára fennállt, fenntartanák. Elárulta azt is, hogy a tárgyalások a kezdetektől abba az irányba folytak, hogy a tavalyinál nagyobb mértékű emelés történjen a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is.
A szociális hozzájárulási adó csökkentésén borulhat az alku
A nagy kérdés azonban, hogy végül a szociális hozzájárulási adót (szocho) csökkenti-e végül 13 százalékról 12 százalékra a kormány, ugyanis a munkaadók is ettől tették függővé a nagyobb arányú emelést.
Mészáros Melinda szerint bonyolítja a helyzetet, hogy egyáltalán nem lehet készpénznek venni, hogy a kormány valóban meglépi a szocho csökkentést, ugyanis nem tett egyértelműen nyilatkozatot róla.
A kormány csupán annyi elvárást fogalmazott meg a szociális partnerek felé, hogy megfelelő mértékű emelésre kerüljön sor és hogy megállapodjanak. A Liga vezetője szerint ebben nincs semmiféle automatizmus, eredetileg november 12-e volt kitűzve határidőként, hogy a szocho csökkentés a parlament elé kerüljön, erre azonban nem került sor. Az is igaz, veszélyhelyzeti szabályozás keretei is között is rendezhető egy ilyen típusú változtatás.
" Ez ténylegesen annak a függvénye, hogy a kompromisszum a kormány részéről is elfogadható-e, és hozzájárulnak az adócsökkentéshez, vagy adott esetben úgy gondolják, hogy jelentős intézkedés a 11 pontos adó-és bürokrácia csökkentő csomag, ami bejelentésre került" - mondta Mészáros Melinda, hozzátette, hogy a kormánydöntés függvénye is, hogy a megállapodás a jövő héten létrejön-e vagy sem.
Úgy tudja, hogy a javaslat volt már kormányülésen, ahol döntés azonban nem született. "Meglátjuk, hogy milyen lesz a hozzáállása a kormánynak, ha a két oldal megállapodik" – jegyezte meg.
"Ha nem tudja elfogadni, akkor nem is tudom, mi lesz"
Tervezünk egy két számjegyű minimálbér-emelést, nyilvánvalóan egy számjegyű lesz a garantált bérminimum emelése – ezt már a Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség mondta lapunknak. A munkaadói oldal képviselője szerint közel járnak megállapodáshoz, amihez egy-két egyeztetésre lesz szükség. Ez azon is múlik, hogy a kormány valóban segíti a vállalatokat a szocho csökkentésével, amit még a nyáron kértek a kormánytól.
Ha nem tudja elfogadni, akkor nem is tudom, mi lesz. A kompromisszumos javaslatunk abban a pillanatban fog dugába dölni
– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mi van abban az esetben, ha ez nem következik be. Mindvégig azzal kalkuláltak, hogy az általuk elfogadott emelési tételek mögött ott van a szocho 1 százalékpontos csökkentése. Ha az nincsen, akkor új helyzet van.
Ennyi lehet a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-ban
Annak ellenére, hogy egyik oldal sem kommunikál konkrét összegekről, a nyilatkozatok alapján már körvonalazódik a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mértéke.
A nyilatkozatokból világosan kiolvasható, hogy a minimálbér 10-11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7-8 százalékkal emelkedhet.
Ez azt jelenti, hogy az idei
- 290 800 forintos minimálbér jó eséllyel 2026 januárjában mintegy 30 ezer forinttal 320 ezer forintra,
- míg a szakmunkás minimálbér hasonló emelkedés után 378 ezer forintra nőhet.
Ez a két bértétel esetében 10,4, illetve 8,3 százalékos emelkedés takarna. Azt azonban fontos rögzíteni, hogy ezek még könnyen változhatnak, ráadásul az sem lehet biztosra venni, hogy a kormány valóban meglépi a szocho csökkentését. Ebben az esetben az alkudozási folyamat is újraindulna.
Újra kellett nyitni a felborult makropálya miatt a tavalyi három éves bérmegállapodást
Szeptember eleje óta folynak az egyeztetések a két oldal között. A november eleji VKF-ülés előtt azt lehetett tudni a két oldal álláspontjáról, hogy míg a munkaadói oldal 6-8 százalék körüli, addig a munkavállalói oldal 10-12 százalékos minimálbér-emelésben gondolkodott. Czomba Sándor október 22-én úgy nyilatkozott, hogy „a kollektív bölcsesség, mint ahogy eddig is minden évben, most is működni fog”, ám elismerte: „kormányzati beavatkozás nélkül nagyon valószínű, hogy nem tudnak olyan számadathoz közelíteni, ami mindkét félnek megfelel”.
A szocho csökkentése azóta napirenden van, hogy kiderült, idén a gazdasági növekedés jóval alacsonyabb lesz a vártnál. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szeptember végén lapunknak azt mondta, nem állnak fenn a hároméves bérmegállapodásban rögzített feltételek, ezért ha minden feltétel lejjebb zuhan, nem lehet reálisan azt várni, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a minimálbér, ahogy azt a tavalyi hároméves bérmegállapodás rögzítette.
A minimálbér újratárgyalására azért van szükség, mert hiába kötöttek tavaly hároméves bérmegállapodást a munkaadók és a szakszervezetek, már tavasszal világossá vált, hogy a megállapodás nem tartható fenn. A vártnál gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt ugyanis a makropálya is gyökeresen megváltozott, emiatt a vállalkozók is kényelmetlen helyzetbe kerültek. Emellett a tavalyi béralku is tartalmazott egy korrekciós mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha az egyes gazdasági mutatók (GDP, bruttó átlagkereset, infláció) összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjainak újra kell tárgyalniuk a minimálbért.
A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga a bérmegállapodás is.
Ehhez képest idén 4,7 százalékos inflációval számolnak, és 0,5 százalékos növekedést vár, így összegészében az eltérés a mutatókban 1,5 százalék körül lehet, tehát a munkáltatói oldal joggal mondhatja, hogy nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek indokolnák, hogy jövőre 13 százalékkal emelkedjen a legkisebb kötelező munkabér összege.
