Két durva visszaesést hozó év után idén eddig emelkedett a Bloomberg olaj- és gázipari indexe, sőt a 12 százalékos erősödés 2009 óta a legnagyobb arányt jelenti. Az indexben szereplő 58 nagyvállalat között olyan globális óriások vannak, mint az Exxon Mobil, a Royal Dutch Shell, a Chevron, a Total vagy a BP, és ezek mind növelték értéküket. Olyannyira, hogy az MSCI World Indexben az energiaipari cégek lettek a második legjobban teljesítők. A Bloomberg indexében képviselt vállalatok piaci értéke hat éve a legnagyobb mértékben, összesen 490 milliárd dollárral nőtt az év eddig eltelt részében, hála a mintegy 27 százalékkal emelkedő olajárnak. Ez persze még nem ellensúlyozza a brutális veszteségeket: tavaly 850 milliárd, tavalyelőtt pedig 720 milliárd dollárral értékelődött le ugyanez a vállalatcsoport. A 2014-es bukót ráadásul alig fél év alatt szedték össze, hiszen az olajárak az év közepén indultak meg lefelé a bőven 100 dollár/hordó fölötti szintről.
Az idei év sem úgy indult, hogy itt a visszatérés: januárban 27,10 dollár/hordóig süllyedt a Brent, ilyen mélységben pedig 2003 novembere óta nem járt. A zuhanást a nagyrészt a Kína felől érkező rossz hírek miatt kialakult piaci zűrzavar mellett az is indokolta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), Oroszország és az USA egyaránt annyi olajat öntött a piacra, amennyi a csövön kifért, részesedésük megtartása, illetve növelése érdekében. Az esésnek az vetett véget, hogy a nagy kitermelők jelezni kezdték: saját érdekükben hajlandók lennének az önkorlátozásra, így tavasz óta nagyjából az határozta meg az olajárakat, hogy éppen előrehaladni vagy kudarcba fulladni látszottak a tárgyalások az OPEC-en belül, illetve a szervezet, valamint a rajta kívüli nagy termelők, elsősorban Oroszország között.
Legutóbb akkor kapott nagyobb lökést az ár, amikor szeptember végén egy algíri konferencián az OPEC közölte, hogy kész napi 32,5-33 millió hordóra csökkenteni össztermelését; az elmúlt két hónapban ennek részleteiről alkudoztak a szervezet tagjai – különös tekintettel arra, hogy melyiküknek mekkora napi kvóta jusson. Az ár az érkező hírektől függően 44–53 dollár között ingadozott. A határidő azonban holnap lejár: az OPEC tagjai is tudják, hogy a féléves bécsi miniszteri értekezletről valamilyen megállapodással kell kijönni, különben megint jön a mélyrepülés. Az elmúlt napokban olyan hírek érkeztek, hogy legalább egy összesített kitermelési plafonról lesz egyezség: ha az OPEC tartani akarja magát az Algírban jelzett mennyiséghez, akkor ez csökkentést is jelent, mivel októberben a szervezet országai független becslések szerint összesen 33,64 millió hordó olajat hoztak felszínre. Ha az egyes tagországokra jutó kvótákban is meg tudnak egyezni – aminek jóval kisebb a valószínűsége –, akkor a Capital Economics becslése szerint 55 dollárig is felmehet az olajár. Hétfőn mindenesetre a piacokon is inkább a megállapodásra tettek a szereplők, a Brent ára délutánra 2,4 százalékkal 48,4 dollár körüli szintre emelkedett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.