Az OPEC-en a világ szeme
Két durva visszaesést hozó év után idén eddig emelkedett a Bloomberg olaj- és gázipari indexe, sőt a 12 százalékos erősödés 2009 óta a legnagyobb arányt jelenti. Az indexben szereplő 58 nagyvállalat között olyan globális óriások vannak, mint az Exxon Mobil, a Royal Dutch Shell, a Chevron, a Total vagy a BP, és ezek mind növelték értéküket. Olyannyira, hogy az MSCI World Indexben az energiaipari cégek lettek a második legjobban teljesítők. A Bloomberg indexében képviselt vállalatok piaci értéke hat éve a legnagyobb mértékben, összesen 490 milliárd dollárral nőtt az év eddig eltelt részében, hála a mintegy 27 százalékkal emelkedő olajárnak. Ez persze még nem ellensúlyozza a brutális veszteségeket: tavaly 850 milliárd, tavalyelőtt pedig 720 milliárd dollárral értékelődött le ugyanez a vállalatcsoport. A 2014-es bukót ráadásul alig fél év alatt szedték össze, hiszen az olajárak az év közepén indultak meg lefelé a bőven 100 dollár/hordó fölötti szintről.
Az idei év sem úgy indult, hogy itt a visszatérés: januárban 27,10 dollár/hordóig süllyedt a Brent, ilyen mélységben pedig 2003 novembere óta nem járt. A zuhanást a nagyrészt a Kína felől érkező rossz hírek miatt kialakult piaci zűrzavar mellett az is indokolta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), Oroszország és az USA egyaránt annyi olajat öntött a piacra, amennyi a csövön kifért, részesedésük megtartása, illetve növelése érdekében. Az esésnek az vetett véget, hogy a nagy kitermelők jelezni kezdték: saját érdekükben hajlandók lennének az önkorlátozásra, így tavasz óta nagyjából az határozta meg az olajárakat, hogy éppen előrehaladni vagy kudarcba fulladni látszottak a tárgyalások az OPEC-en belül, illetve a szervezet, valamint a rajta kívüli nagy termelők, elsősorban Oroszország között.
Legutóbb akkor kapott nagyobb lökést az ár, amikor szeptember végén egy algíri konferencián az OPEC közölte, hogy kész napi 32,5-33 millió hordóra csökkenteni össztermelését; az elmúlt két hónapban ennek részleteiről alkudoztak a szervezet tagjai – különös tekintettel arra, hogy melyiküknek mekkora napi kvóta jusson. Az ár az érkező hírektől függően 44–53 dollár között ingadozott. A határidő azonban holnap lejár: az OPEC tagjai is tudják, hogy a féléves bécsi miniszteri értekezletről valamilyen megállapodással kell kijönni, különben megint jön a mélyrepülés. Az elmúlt napokban olyan hírek érkeztek, hogy legalább egy összesített kitermelési plafonról lesz egyezség: ha az OPEC tartani akarja magát az Algírban jelzett mennyiséghez, akkor ez csökkentést is jelent, mivel októberben a szervezet országai független becslések szerint összesen 33,64 millió hordó olajat hoztak felszínre. Ha az egyes tagországokra jutó kvótákban is meg tudnak egyezni – aminek jóval kisebb a valószínűsége –, akkor a Capital Economics becslése szerint 55 dollárig is felmehet az olajár. Hétfőn mindenesetre a piacokon is inkább a megállapodásra tettek a szereplők, a Brent ára délutánra 2,4 százalékkal 48,4 dollár körüli szintre emelkedett.
