Egyáltalán nem használt a kis összegeket rendszeresen félretevő lakossági ügyfeleket megcélzó megtakarítási számlák piacának a betéti kamatok erőteljes csökkenése: több nagyobb piaci szereplő is kivette kínálatából ezeket a konstrukciókat, illetve új, a jelenlegi környezethez jobban igazodó termékeket fejlesztett a helyükre.
A megtakarítási számlák lényege, hogy a látra szóló és a folyószámlabetéteknél jóval kedvezőbb, ám az akciós, rövid futamidejű konstrukciókénál rendszerint alacsonyabb kamattal próbálják a rendszeres megtakarítás irányába terelni az ügyfeleket. A viszonylag kedvező kamat elérésének az a feltétele, hogy az ügyfél havi rendszerességgel egy kisebb összeggel – 5-10 ezer forinttal – növelje a számlán lévő megtakarításait, emellett ne terhelje meg az egyenlegét. Így úgy tudja kis összegekkel is növelni megtakarításait, hogy közben viszonylag kedvező kamatot érhet el.
A kamatok csökkenésével viszont – a lekötött betétekhez hasonlóan – ezeknek a konstrukcióknak is csökkent a vonzerejük: a jelenlegi feltételek mellett ugyanis többnyire bőven 1 százalék alatti kamatot tudnak ajánlani a bankok, ami nem túl nagy vonzerő a rendszeres megtakarítás fenntartásához. A kamatok pedig igen gyorsan csökkentek az elmúlt pár évben: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint míg 2012 novemberében közel 5,9 százalékos éves kamat mellett szerződtek egy átlagos lekötött betét elhelyezésénél az ügyfelek, addig ez a múlt év novemberére 0,55 százalékra csökkent.
Eközben a folyószámlabetéteknél 1,77 százalékról 0,21 százalékig olvadt az átlagos érték, ami azzal is együtt járt, hogy minimálisra olvadt a különbség a lekötetlen és lekötött pénzek kamatai között, még tovább csökkentve bármilyen elköteleződés vonzerejét.
A megtakarítási számlák térvesztésével párhuzamosan ugyanakkor megjelentek olyan újabb konstrukciók, amelyek a rendszeresen félretenni szándékozó – esetleg valamilyen nagyobb beruházásra gyűjtő – ügyfelek igényeit próbálják kiszolgálni. Ilyen például az Erste Bank Célbetét névre keresztelt konstrukciója is, amely, ha nagyobb – jelen esetben legalább 20 ezer forintnyi – havi megtakarítást helyez el az ügyfél, magasabb kamatot fizet, emellett a nagyobb hozamokra áhítozó ügyfeleknek befektetési jegyekben futó megtakarítási programot is működtet az Erste.
Szintén többféle rendszeres megtakarítási konstrukciót is a kínálatában tart a K&H Bank, köztük a fiatalabb korosztályt megcélzókat is. Az UniCredit Bank pedig – hasonlóan az Erstéhez – betétes és értékpapíros megtakarítási programokkal célozza meg a rendszeresen takarékoskodni kívánó ügyfeleit: előbbinél a jegybanki alapkamatnál 50 bázisponttal alacsonyabb kamatra, utóbbinál pedig értelemszerűen a befektetési alapok hozamára számíthat az ügyfél, ha teljesíti a megadott feltételeket.
