Pénz- és tőkepiac

Az MNB-től vesznek át jogköröket a takarékok

Május 30-án tartotta éves közgyűlését a takarékszövetkezeti szektor központi szervezete, a takarék integráció intézményvédelmi feladatait ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ).

A közgyűlésen a Szervezet 59 tagja – a szövetkezeti hitelintézetek, a Takarékbank és a Magyar Fejlesztési Bank – elfogadták az SZHISZ 2016. évi beszámolóját, egyben kiemelték: a Takarék Csoport jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek célja a versenyképesség és a mérethatékonyság növelése, a termékkínálat egységesítése és korszerűsítése, valamint a szektor egységes informatikai platformjának létrehozása. Az integrációs törvény ma elfogadott módosítása szerint érdemben erősödtek az SZHISZ felügyeleti jogkörei.

Az SZHISZ beszámolója szerint 2,7 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt évet, amit a közgyűlés döntése értelmében teljes egészében a tartalékba helyeznek, ezzel is tovább növelve a szervezet vagyonát. Az SZHISZ bevételeit a tagok befizetései és az általa kezelt kamatbevételei jelentik: ezek nyújtanak fedezetet az SZHISZ működési költségeire, előirányzott feladatainak ellátására és az integrációs közösségi projektek finanszírozására. Az SZHISZ saját tőkéje csaknem 3 milliárd forinttal 166,3 milliárd forintra nőtt az elmúlt évben. Az állam által a takarék szektornak még 2013-ban juttatott 136 milliárd forint maradéktalanul rendelkezésre áll.

A Takarék Csoport – a Postaügyért és a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért felelős Kormánybiztossággal közösen kidolgozott stratégia mentén – jelentős megújuláson megy keresztül, 2017 végéig jelentős fúziók mennek végbe a szövetkezeti hitelintézeti szektorban: 51 takarékszövetkezet egyesül, aminek nyomán várhatóan összesen 12 regionális központú, tőkéjében erős, stabil és méretéből adódóan hatékony pénzintézet jön létre szakmai és üzleti alapokon, elsősorban a földrajzi közelség és az azonos vagy nagyon hasonló környezeti adottságok jobb kihasználásával. Az integráción belül az üzleti funkciókért a Takarékbank felel majd, a prudenciális kérdések pedig az SZHISZ-hez tartoznak. A kereskedelmi banki funkciók átkerülnek az FHB Kereskedelmi Bankhoz, ami – az FHB Jelzálogbankon keresztül – kiegészül a jelzálogbanki funkcióval is.

Az SZHISZ 2016-ban is folyamatosan nyomon követte a szövetkezeti hitelintézetek működését és tőkeellátottságát, ennek érdekében a szervezet rendszeresen ellenőrzéseket végzett tagjainál. Az SZHISZ emellett jelentős szerepet játszott a takarék szektorban dolgozó mintegy 7 ezer munkavállaló magas színvonalú oktatásának és képzésének megszervezésében.

Dr. Tajthy Attila az SZHISZ elnök-ügyvezetője elmondta: „A Szervezet jelentős mértékben hozzájárult az integráció megújulásához, a szükséges változások lebonyolításához. Az integrációs törvény 2016-os módosításának következtében új feladatok kerültek az SZHISZ-hez, ami miatt 55 főre bővült 2016-ban a szervezet létszáma. A törvénymódosítás értelmében az SZHISZ irányelveket bocsát ki, amelyekkel a meghatározza a takarék szektor alapvető fejlődési irányát, alapelveit, és amelyek révén elősegíti a szektor egységességének megteremtését, hatékonyságának növelését. Az irányelvek által kijelölt, kötelezően megvalósítandó célok elérésének módját a takarékok saját maguk, helyi körülményeik és adottságaik fényében, rugalmasan határozhatják meg.” Az SZHISZ aktívan bekapcsolódott az integrációs törvényalkotási folyamatba is. A nyáron életbe lépő integrációs törvénymódosítás többletjogosítványokat ad a szervezetnek. Az SZHISZ felügyeleti szempontból egyfajta kapuként működik majd: az MNB prudenciális felügyeleti jogköreinek jelentős részét az SZHISZ gyakorolhatja majd a Takarék Csoporton belül.

pénzügyi felügyelet integráció takarékszövetkezet szhisz
Kapcsolódó cikkek