BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kié az alma, ha a fáról a szomszéd telkére esett? – Új polgári törvénykönyvet készít Fico, vége a szocializmusnak

Sok, az alapvető élethez kapcsolódó kérdést válaszolnának meg az új törvénykönyvben. Most végképp szakítanak a szocialista hagyományokkal.

Nagy fába vágták a fejszéjüket Pozsonyban. Az ügy, az új polgári törvénykönyv megalkotásának bonyolultságát jól illusztrálja, hogy 60 év után nyúlnának hozzá a vonatkozó jogszabályokhoz. Az igazságügyi minisztériumban készülő jogszabálygyűjtemény a legalapvetőbb kérdésekben határozza meg a társadalmi együttélés szabályait a szerződéskötéstől a házasság felbontásán át a lakás bérbeadásáig. Azt is szabályozza, hogy kié az alma, ha az én fámról a szomszéd telkére esett.

Pozsony: küszöbön áll az új polgári törvénykönyv elfogadása / Fotó: AFP

Az új polgári törvénykönyv véleményezési eljárása december elsején ér véget. Szlovákiában még mindig az 1964-ben elfogadott, igaz, azóta már több tucatszor módosított polgári törvénykönyv van érvényben.

Azért is fontos ez a törvénykönyv, mert 

ez határozza meg a társadalmi együttélés alapvető szabályait a vállalkozásoktól a szerződéskötésen, a vagyonjogi kérdéseken, a házasságkötésen, az öröklésen, a gyereknevelésen át egészen a lakás bérbeadásáig. 

Ennek megfelelő a terjedelme is: 524 oldal, 2136 paragrafus. És valóban azt is meghatározza, hogy kié az alma, ha a fáról a szomszéd telkére esett (a szomszédé).

Hatvanéves jogszabály 

Jogászok szerint már nagyon kellett az új törvénykönyv, amelynek kidolgozása már több mint egy évtizede elindult. A jelenleg érvényes polgári törvénykönyv ugyan 1992-ben átesett egy nagy „ráncfelvarráson”, amikor hozzáigazították az új társadalmi rendszerhez, de ez nem oldott meg minden problémát. 

Ugyan ezt a törvénykönyvet is sokszor módosították már 1989 óta, de még mindig maradt benne sok, elöregedett, a szocializmusra hajazó jogintézmény, ezért indokolt egy új kódex elfogadása

– magyarázta az Új Szónak Mészáros Lajos ügyvéd. Ezt mondja a törvény indoklása is: „A cél az volt, hogy megszüntessük a szocialista szemléletmód maradványait a magánjogban.”  

A most kidolgozott törvénykönyv azért is lett olyan hosszú, mert a korábbi polgári törvénykönyv mellett beleépítették a kereskedelmi törvénykönyvet, a családjogi törvényt és a szerzői jogi törvényt is. Mészáros szerint a tervezet még várhatóan módosulni fog, hiszen jelenleg folyik a nyilvános véleményezése. „Biztosan érkeznek majd hozzá javaslatok, a jegyzők, az ügyvédek és egyéb szakmai társulások biztosan hozzá fognak szólni” – véli az ügyvéd.

Ez annak ellenére így lesz, hogy

a törvény kidolgozásába is sokan bekapcsolódtak.

A törvény megszövegezését a 2023-ban felállított munkacsoport fejezte be, amelyet Marek Stevcek, a Comenius Egyetem rektora vezetett, aki maga is jogász, és a polgárjog a szakterülete. A rekodifikációs bizottság tagjait tudatosan úgy választották ki, hogy sokszínű csoport jöjjön létre, amelyben bírák, ügyvédek, közjegyzők, akadémikusok, valamint a jogtörténet és az európai jog szakértői is dolgoztak.

Könnyebb lesz elválni 

A törvénykönyvnek nemcsak a terjedelme nőtt meg, a tartalma is sokat változott. „Gyökeresen megváltozik például a hagyatéki eljárás, és az is fontos módosítás, hogy a házastársak könnyebben tudnak majd elválni” – magyarázta Mészáros. A jelenleg érvényes jogszabály szerint ugyanis  a bíró akkor is vizsgálja a házasság szétesésének okát, ha a felek megegyeztek a válásban és a kiskorú gyerekeik nevelésében, elhelyezésében is.

 Az új törvénykönyv szerint 

a bíróság már nem fogja vizsgálni a kapcsolat felbomlásának okát, ha a házastársak már legalább fél éve nem élnek együtt,

vagy mindketten beleegyeztek a válásba, és a gyerekek elhelyezéséről is megegyeztek.  

A javaslat szerint emelkedik majd a minimális gyerektartási összeg is, ami jelenleg mintegy 40 euró havonta. Az új minimum sem lesz túlságosan magas, a létminimum 50 százalékára emelkedik, ami jelenleg 65 euró.

A házastársak vagyonának kezelésére is több lehetőség lesz. Már a házasságkötés előtt megegyezhetnek abban, hogy hogyan kezelik majd a közös vagyont, és akár úgy is dönthetnek, hogy a házasság alatt nem keletkezik semmilyen közös vagyonuk. Azt is kiköthetik például, hogy az egyik kölcsönt a férj, a másikat a feleség veszi fel egyedül. Így mindkét házastárs saját vagyonát gazdagítja az, amit a házasság idején megszerzett, beleértve ebbe a kölcsönt is.

A törvény az előterjesztő javaslata alapján csak 2027 júliusában lép majd életbe. 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.