A londoni pénzügyi szektor magatartási normáinak betartatására hivatott hatóság, a Financial Conduct Authority (FCA) a Financial Times csütörtöki beszámolója szerint elsősorban aziránt érdeklődik a 30 kérdésből álló kérdőíven, hogy a Cityben működő intézményi befektetési társaságok üzleti modelljére várhatóan miként hat Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.
A kérdések között szerepel az is, hogy az alapkezelő cégek tervezik-e munkahelyek, illetve tevékenységi területek áthelyezését Londonból más EU-országokba. Nemrégiben a Bank of England is levélben fordult a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának vállalataihoz, figyelmeztetve e cégeket arra, hogy az eddiginél alaposabban fel kell készülniük a brit EU-tagság megszűnéséből eredő „minden eshetőségre”.
A brit jegybank meglehetősen kemény hangvételű levelében felrótta, hogy a City cégeinek felkészültsége „egyenetlen”, és az eddig kidolgozott készenléti terveket sem vizsgálták meg abból a szempontból, hogy kiállnák-e a Brexit-folyamat lehetséges legkedvezőtlenebb kimenetelének próbáját.
A jegybank július 14-éig írásos igazolást kért a City minden egyes pénzügyi szolgáltatási cégétől arról, hogy vállalatvezetésük foglalkozik a brit EU-tagság megszűnésére felkészítő készenléti tervek összeállításával. A Bank of England rövid írásos összefoglalót is kért a bankoktól e tervekről, és biztosítékokat arra, hogy a készenléti tervek a lehetséges forgatókönyvek széles körére adnak megfelelő választ.
A pénzügyi felügyelet nem sokkal korábban a brit kormány figyelmét hívta fel arra, hogy a londoni pénzügyi szektor több ezer szolgáltató cégének tevékenysége függ a passporting jogoktól, vagyis az EU kontinentális piacaira, főleg az euróövezeti piacokra bejárást biztosító szolgáltatási engedélyektől, és ezért súlyos kockázatot jelentene, ha Nagy-Britannia kivonulna az Európai Unió belső piacáról is.
Az FCA akkori tanulmányában szereplő adatok szerint 5476 londoni székhelyű pénzügyi szolgáltató csoportnak összesen csaknem 340 ezer aktív passporting engedélye van jelenleg arra, hogy az EU más gazdaságaiban is kínálhassa szolgáltatásait.
A konzervatív párti brit kormány Brexit-terveinek egyik sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nem maradhat az EU egységes belső piacának tagja uniós tagságának megszűnése után, mivel ha fenntartaná teljes jogú tagságát e piacon, ahhoz olyan feltételeket kellene teljesítenie, mintha nem is lépett volna ki az EU-ból.
