Míg az embereknek általában olyan pozitív szavak jutnak eszükbe a nyugdíjasévekről, mint a szabadidő, szabadság, öröm, addig a magyarok meglehetősen pesszimisták: az Aegon immár hagyományos Nyugdíjfelkészültségi Index vizsgálatában a megkérdezett 15 ország polgárai között a legtöbb említést nálunk érte el a bizonytalanság (nálunk 39/átlagban 17 százalékos említés), szegénység (30/13 százalék) és másoktól függés (17/9 százalék).
A magyarok szerint nyugdíjas éveikben a jövedelmük 55 százalékát az állam fogja biztosítani – ennél magasabb arányban csak a spanyolok számítanak az állami segítségre. Az állam megváltó szerepe köszön vissza ott is, hogy hazánk polgárai a lengyelekkel és a – munkához meglehetősen furcsán hozzáálló, 35 százalékban még 70 éves kor felett is dolgozni akaró – japánokkal együtt a legkevésbé dolgoznak ki előzetesen tervet arra nézve, miből fognak élni nyugdíjas éveik alatt. Ugyancsak sereghajtók vagyunk abban is, hogy a magyarok 71 százalékának nincs semmilyen vészhelyzeti terve arra nézve, ha – mondjuk hirtelen egészségromlás miatt – még az aktív időszakban szükségessé válna a kieső jövedelem pótlása.
A felmérés szerint világszerte csupán a munkavállalók 39 (nálunk 27) százaléka vallja magát rendszeres nyugdíjcélú megtakarítónak. Messze a legkevesebb, mindössze a megkérdezett magyarok 4 százaléka vélekedett úgy, hogy maximálisan felkészült a nyugdíjasévekre, s már most elegendő összeget tesz félre az időskori nyugodt élet biztosítására. Miként megannyi más felmérésben, itt is visszaköszön a „feloldozás”: a magyarok harmada most nem tesz félre semmit, de „tervezi” – ezt a választ nálunk jelölték meg messze a legtöbben, de abban is dobogósok lettünk (a hollandok után a lengyelekkel holtversenyben), hogy hányan nem akartak és nem is akarnak a nyugdíjra spórolni.
Az Aegon felmérése szerint a válaszadók 67 (Magyarországon 61) százaléka tartja jónak vagy kitűnőnek saját jelenlegi egészségi állapotát. Az egészségmegőrzés terén azonban megint csak sereghajtóvá válnak a magyarok, amikor arról kérdezik őket, mennyire figyelnek az egészséges táplálkozásra (34 százalékuk válaszolt így, míg a kutatás átlaga 57 százalék), illetve csak 24 százalékuk sportol rendszeresen – az Aegon-átlag itt 50 százalék. A felmérés egyértelmű korrelációt mutat a nyugdíjfelkészültség és az egészségi állapotra való odafigyelés között.
A munkavállalók 57 százaléka valamilyen formában nyugdíjasként is szeretne dolgozni. A kijózanító realitás azonban az, hogy a véglegesen nyugdíjba vonultak 39 (Magyarországon 33) százaléka számolt be arról, hogy a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba. Ennek oka legtöbbször az egészségi állapot romlása volt – figyelmeztetett Horváth Gyula, az Aegon Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A második ok az idő előtti nyugdíjazásra a munkahely elvesztése volt.
Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Indexének átlaga 5,92 pont a tízes skálán, Magyarországon a mutató 5,06-os értéket mutat. Mindkét mutató kismértékű – 0,1 pontos – javulást mutat 2016-hoz képest.
